Elemek megjelenítése címkék szerint: Szabadszavas beszámoló, Firenze
Művészet és Természet, fenntartható művészetoktatás tanárok részére - Firenze
Erasmus diákmobilitás beszámoló, az “Art and Nature, a Sustainable Approach for all Teachers” képzésről
2025. 07. 12.-én, vasárnap reggel indultunk autóval Firenzébe. Az út hosszú, kisebb pihenőkkel általában tizenegy-tizenhárom óra. Forgalomfüggő.
Délután öt és hat között már Firenzében voltunk. Este hatkor foglaltuk el a szállást a Via Lunán. Elkészítettem az öt perces bemutatkozó prezentációt, amit az Europass Teacher’s Academy kért a kurzus résztvevőitől. Este rövid séta a városban, vacsora egy helybéliek által látogatott pizzériában, majd barangolás az Arno partján, a Piazza della Signoria és a Loggiea dei Lanzi környékén.
2025.07.13. Hétfő - Első nap
Az előzetes tájékoztató alapján reggel kilenc előtt érkeztem a belvárosi helyszínre, ami nagyjából húsz perc séta volt a szállástól. Útközben vásároltam reggelit. A firenzei képzések több helyszínen zajlanak. Mi a Via dei Rustici 7. szám alatti épületben voltunk, egy nap kivételével. Mindenki hozott valamilyen finomságot, ami jellemző az országra, régióra, ahol él. Szamos marcipánt vittem.
Kérés volt továbbá, hogy valamilyen helyi termést, újrahasznosítandó tárgyat 8amit már kidobásra ítéltek) vigyünk, amiből lehet alkotni valamilyen térbeli tárgyat. Vittem pár száraz termést és pár jellegzetes kőzetdarabot, saját gyűjtés, továbbá egy nagy sportszeletes kartondobozt.
Rövid bemutatkozó következett. Mindenki elmondta a nevét és társított hozzá egy érzelmet, melyet elmutogatott. Végül megkíséreltük az összes mozdulatsort a nevekkel együtt elmutogatni. A csoportban volt egy német lány, aki filozófiát tanít, egy lengyel tanárnő, egy román franciatanárnő, velem együtt négy magyarországi résztvevő (közülük kettő általános iskolában tanít, többek között rajzot), egy belga fiú, aki művészetet is tanít, egy fiatal katalán srác, aki kertészet tanár egy szakiskolában, egy spanyol fiú, aki reál tárgyakat tanít elsősorban, de tervezést is és Tamara, aki a képzést tartotta.
A bemutatkozó játék után következtek a prezentációk. Nagyjából képet kaptunk egymásról, arról, hogy ki mivel foglalkozik és milyen környezetből érkezett a képzésre.
Szintén az első napon ajánlásokat kaptunk Tamarától arra vonatkozóan, hogy mit érdemes meglátogatni a városban, ami nehéz feladat, mert Firenzében mindent érdemes megnézni. Elsősorban a képzés tematikájából adódóan a különböző kertek és múzeumok látogatását ajánlotta, többek között a Rózsák kertjét, a Füvészkertet, a híresebb múzeumok mellett a CLET stúdiót, majd rétért a toszkán gasztronómia rövid bemutatására. Megtudtuk, melyek a jellegzetes toszkán ételek, édességek, hol vannak jó “gelateriák” és kávézók, hogy érdemes a folyó turisták által kevéssé látogatott oldalán is sétálni, mert az csendesebb, de hasonlóan izgalmas, régi épületekkel és utcácskákkal tarkított, a folyóval párhuzamos utcák a város “művésznegyede”.
2025.07.05. Kedd
A második napon Tamara olyan művészekről tartott előadást és mutatott tőlük alkotásokat, akik egyben elkötelezett természetvédők és a természettel kapcsolatos műveket alkotnak. Ezt megelőzte egy művészettörténet bevezető arról, hogy a természetábrázolás már a kora reneszánsz korban is megjelent, elsősorban az olasz festők és németalföldi művészek alkotásain, majd a barokk és manierista, impresszionista festményeken.
Beszélt a fenntartható művészetről és azok főbb képviselőiről-napjainkban és a közelmúltban, illetve a hagyományos gondolkodás és a rendszerszintű gondolkodás fogalmakat ismertette meg velünk (természetvédelemmel kapcsolatban).
A “system thinking” a művészetben annyit jelent, többek között, hogy azokat a tárgyakat igyekeznek a rendszerben tartani a művészek és természetvédelmi aktivisták, amiket már kidobásra ítéltek, ezen túlmenően pedig másokat arra inspirálni, hogy tegyék ugyanezt a mindennapi használati tárgyakkal. Olyan alkotásokat hoznak létre, melyek a természetvédelmi projektekre hívják fel a figyelmet és arra, hogy néha egy egyszerű de nagyszerű ötlet városrészeket vagy tájegység töredékeket menthet meg vagy tehet élhetőbbé-zöldebbé.
2025.07.16 Szerda-harmadik nap
Ellátogattunk egy a Via dei Rustici közelében lévő kertbe, amit helybéliek hoztak létre egy belvárosi betonplacc alternatívájaként. Az öt érzék feladat kapcsán mindenki rajzolt egy kertrészletet, egy termést (látvány), megtapintotta, megízlelte a fűszernövényeket (menta, bazsalikom, zsálya, rozmaring, oregánó és sok más), hallgatta a kert hangjait, a madarak énekét, a szél susogását. Ez egyfajta tudatos jelenlét (“mindfulness”) gyakorlat volt.
Délután festékeket és ragasztóanyagokat készítettünk természetes alapanyagokból, mint liszt és víz, kávé, bors, zöld tea, fűszernövények és ételszínezékek.
2025.07.17 Csütörtök-negyedik nap
Megismerkedtünk a kollázstechnikával, a trencadissal (intarziához hasonló), a mozaiktechnikával (elméletben), a kollázs és montázs rövid történetével, majd mi is készítettünk saját kollázst. Ehhez a saját magunk által előállított természetes ragasztóanyagokat és festékeket használtuk, illetve régi szórólapokat, újságokat, divatlapokat.
Délután a “land arttal” (természeti elemek felhasználásával készült alkotás, általában a saját, természetes környezetében) és az ún. “ephemeral arrtal” (múlékony, törékeny anyagokból készülő műalkotás, lehet ez homokmandala, virágszirmokból kép, stb.)
A fényművészettel is foglalkoztunk-érintőlegesen.
Saját alkotást is készítettünk (land art) egy közeli kertben, Firenze egyik negyedében, mely annak idején, a második világháború alatt gettó volt és az ajánlott téma is részben ehhez kapcsolódott.
2025.07.18. Ötödik nap-péntek
Az utolsó nap délelőtt izgalmas feladatot kaptunk. Párban dolgoztunk és az általunk hozott terméseket, egyéb tárgyakat felhasználva létrehoztunk egy térbeli művet. A mién Szonjával az őskortól napjainkig címet viseli.
Ezután a zárás következett, az oklevelek kiosztása, az értékelés, a hét megbeszélése és a búcsú. A szombati kulturális programokon (három lehetőség közül lehetett választani) nem mindenki vett részt és nem is ugyanabban az időben. A Chianti bortúra igazán élménydús volt, a toszkán táj a Mediciek kora óta hatalmas területeken megtervezett, amerre a szem ellát, ciprussorok, olajligetek és píneák tarkítják.
A képzés során sok új élménnyel és tudással lettem gazdagabb, biztosan alkalmazni fogom a tanultakat a tanári munkámban és megismertetem a tanítványaimat az ott tanult technikákkal.
Tanártovábbképzés külföldön - pályázattal