Az Alpha College nyelviskola és továbbképző intézmény 1989 óta működik Dublin központjában egy György-korabeli épületben. Kicsi alapterületen négy emelet, sokat lépcsőztünk… , de szerettük. A hivatalos személyzet kedvesen fogadott bennünket, és mindig készségesen segítettek. Hivatali ügyintézéshez kézbe kaptuk trénereinktől az emlékeztető cédulákat. Régimódi? Lehet, ámde hatékony módszer, senki nem maradt el semmivel :-)

OCT10 Csoportunkban 10-en voltunk, öten magyarok, 4 lengyel és 1 bolgár résztvevővel. Az az igazság, hogy többen ’megijedtünk’ attól, hogy sokan voltunk egy –egy országból, de nagyon fegyelmezett csapat voltunk, mindenki a legtöbbet akarta kihozni a továbbképzésből, sokat tanultunk a trénerektől, és egymástól is. Az, hogy többen érkeztünk egy országból, nem volt akadálya annak, hogy fejlesszük nyelvtudásunk. Ez a pozitív élményeimhez tartozik, ajándékként gondolok lelkes csapatunkra.

Az iskolai foglalkozások 9-du 2-ig tartottak, 2-4-ig általában külső helyszínen voltunk. Idegenvezetés, élő történelem óra, kiállításon való tárlatvezetés, filmvetítés beszélgetéssel egybekötve, néptánc tanulás, és egy gyárlátogatás is része volt a képzésnek. Talán nem vagyok egyedül azzal, hogy legnagyobb hatással a város központjában Tony Lowth által kialakított organikus kert látogatása volt rám. Tony Lowth 70 éves, lelkében, szemléletében, örök álmodozó, aki képes megvalósítani álmát. Ha rá gondolok, semmire nem mondhatom, hogy lehetetlen. Az ő szemléletformáló hitét, alkotóerejével érkeztem haza. Ha sikerül a vele való találkozás, munkájáról való beszámoló által ihletet adni kollégáknak, diákoknak saját útjaik felfedezéséhez, feladataik, lehetőségeik kiaknázásához, akkor a kurzus sok jó gyümölcsöt terem.

Baráti kapcsolatok kialakításának egyik helyszíne egy, az iskolához közeli étterem lett, pár nap után törzsvendégekké váltunk, asztalbeszélgetéseink során közös terveket szőttünk, a tanultakat elemeztük.

Korábban nem jártam még Írországban, és már nagyon vártam a lehetőséget, hogy beleszagoljak annak az országnak a levegőjébe, ahol híres költők, írók, drámaírók alkottak, akik műveiken keresztül rám is nagy hatást gyakoroltak (James Joyce, C.S. Lewis, Bernard Shaw, Jonathan Swift, Samuel Beckett, Oscar Wild ...    nem lehet mindenkit felsorolni). Élmény volt, az ír emberek nagyon kedvesek, segítőkészek, jó értelembe vett patrióták. A György-korabeli ajtók teljesen lenyűgöztek, olyannyira, hogy osztályommal a közös munkát az ’ajtó’ metafórára építettem fel. Minden ember egy ajtó, gyönyörű, egyszeri és megismételhetetlen. Az, hogy mennyit ismerünk meg belőle azon múlik, hogy mennyire vagyunk nyitottak egymásra. Ha megnyitjuk ajtónkat mások előtt, számunkra és a másik számára is kitágul a világ. A Dublinban töltött két hét lehetőséget adott új ajtók megismerésére. A tanultakat szívesen osztom meg diákjaimmal, kollégáimmal egyaránt, bízom benne, hogy nem csak egy-egy beszámoló alkalom, hanem sokkal inkább a mindennapi közös munkáink során.

Nem lenne őszinte, ha nem árulnám el, hogy a kurzus elején pár elméleti részt előadás formájában kaptuk. Többünket zavart ez, egy embert olyannyira, hogy panaszt is tett. Nagyon jó volt megtapasztalni, hogy az intézmény komolyan vette a kifogást, és keresett csoporttársunk számára egy elfogadható alternatívát a tanfolyam elvégzésére. A másik jó hír az az, hogy a pár szárazabb elméleti órát sok aktív, interaktív foglalkozás követte, egyébként a kurzust három tréner tartotta, mindegyiküktől nagyon sokat kaptunk! Javaslom mindenkinek, aki szeretne a 21. századi oktatásról átfogó képet kapni. Egy olyan képet, amiben összevetik a BG és AG, értsd Google előtt és Google után, időket sok beszélgetéssel és együtt gondolkodással arról, hogy milyen módon lehet Z generációs diákjainknak utat mutatni útkeresésükben IKT eszközökkel, és anélkül (is).

Kaszásné Becsei Anna, angol nyelvtanár http://www.kodaly-bp.sulinet.hu/