A nizzai mobilitás során egy nyelvtanárok számára szervezett, gyakorlatias és inspiráló továbbképzésen vettem részt, amelynek középpontjában a korszerű digitális eszközök és kreatív módszerek nyelvoktatásban történő alkalmazása állt. A kurzus során számos új digitális alkalmazást ismertem meg és próbáltam ki, amelyek segítségével változatosabbá, játékosabbá és motiválóbbá tehetők az angolórák. Különösen hasznos tapasztalatokat szereztem a történetmesélés, a képregények, a művészet, a zene és a filmek nyelvtanításban való alkalmazásáról. Megismertem olyan digitális eszközöket is, amelyek a tanulók szókincsének, írás- és beszédkészségének, valamint nyelvtani tudásának játékos fejlesztését segítik.

A képzés nagy hangsúlyt fektetett a gyakorlati alkalmazásra, így nemcsak megismerhettük az egyes eszközöket, hanem saját feladatokon keresztül ki is próbálhattuk azok felhasználási lehetőségeit. A kurzus során szerzett ötleteket és módszereket a saját tanítási gyakorlatomba is be tudom építeni, ezáltal új lehetőségeket kaptam az angolórák színesebbé és élményszerűbbé tételéhez. Különösen értékes volt a nemzetközi szakmai tapasztalatcsere: több országból érkező nyelvtanárokkal dolgoztunk együtt, megosztottuk egymással jó gyakorlatainkat, és betekintést nyertünk egymás oktatási tapasztalataiba. A létrehozott online szakmai csoportnak köszönhetően a kapcsolatokat és a tapasztalatcserét a kurzus után is folytathatjuk.

A szakmai programokat változatos kulturális élmények egészítették ki. Lehetőségem nyílt felfedezni Nizza és a Côte d’Azur környékének különleges településeit: ellátogattam Mentonba, Monacóba és Cannes-ba, valamint Èze-sur-Mer bájos tengerparti környezetét is megismerhettem. A kirándulások során betekintést nyerhettem a térség történelmébe, kultúrájába és mindennapi életébe. A kulturális programok között bor- és sajtkóstolón is részt vettem, amely szintén hozzájárult a francia kultúra és gasztronómia megismeréséhez.

Összességében a nizzai mobilitás számomra jelentős szakmai fejlődést és sok új inspirációt jelentett. A kurzuson megszerzett digitális és módszertani ismereteket a mindennapi angolóráimon is hasznosítani tudom, miközben a nemzetközi szakmai kapcsolatok és a kulturális élmények is maradandóan gazdagították a mobilitás során szerzett tapasztalataimat.

A lisszaboni AI chatbots in Education (Learning together) című kurzus célja az volt, hogy a résztvevők átfogó képet kapjanak az AI-technológiák – különösen a mesterséges intelligencia alapú chatbotok – oktatási célú alkalmazásáról. A képzés során megvizsgáltuk ezek előnyeit, kihívásait és az etikai szempontokat, különösen a tanulók adatainak védelmével és a mesterséges intelligenciával történő tanulási folyamatok felelősségteljes irányításával kapcsolatban.

A kurzus során betekintést nyertünk számos  alkalmazásba – például prezentációkészítő, vizuális gondolkodást segítő, vagy éppen kreatív tartalomgyártást támogató AI-alapú platformokba –, amelyek jól használhatók az oktatásban a tanulók bevonására, a tananyag vizuális támogatására vagy a tanári munka megkönnyítésére. A gyakorlati példák és közös feladatok révén ötleteket kaptunk arra, hogyan illeszthetjük be ezeket az eszközöket a saját oktatási környezetünkbe.

Kiemelkedő része volt a képzésnek amikor horvát, román, német, cseh és spanyol kollégákkal közösen dolgoztunk ki egy javaslatot arra, hogyan lehetne bevezetni az AI-t az iskolai gyakorlatba. A projekt során olyan témákat jártunk körül, mint a bevezetés lehetséges lépései, a szükséges szabályozás, a tanári felkészítés, valamint az etikai és adatvédelmi szempontok. A csapatmunka során nemcsak új ismereteket szereztünk, hanem betekintést nyertünk más országok pedagógiai gondolkodásába és oktatási rendszerébe is.

A kurzus után lehetőségem nyílt felfedezni Lisszabon városát és környékét is. Megcsodálhattam a város lenyűgöző történelmi negyedeit, mint az Alfama macskaköves utcáit és a Belém-torony környékét, valamint megkóstolhattam a híres pastéis de nata süteményt. Ellátogattam Sintrába is, ahol a színes Palácio da Pena és a misztikus Quinta da Regaleira különleges hangulatot árasztottak. A lisszaboni tartózkodás nemcsak szakmai fejlődést, hanem kulturális élményeket is nyújtott, amelyek tovább gazdagították a kurzus során szerzett tapasztalataimat.

Ebben az évben Dublint választottam a kurzusom helyszínéül, mert mindenképpen angol nyelven beszélő országba szerettem volna utazni. Már nagyon korán elkezdtem a képzőintézmények és  meghirdetett kurzusok között keresni, végül a CES (Centre of English Studies) által szervezett ’Mindfulness for teachers’ című kurzusra jelentkeztem be és vettem részt 2024. augusztus 12, és 16. között.

             Az egy hetes továbbképzésnek célja a pozitív pszichológiai alapelvek megismerésére alapozva, a tudatos jelenlét fejlesztése volt, olyan technikák alkalmazásának bemutatása, gyakorlása, melyeknek elkövetkező tanításom során hasznát vehetem majd. A tanárok által alkalmazott mindfulness gyakorlatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákoknak is jobban tudjanak összpontosítani és kezelni a stresszt, ami jobb tanulmányi eredményekhez vezethet. Beszéltünk a tanári kiégés jeleiről, időbeni felismeréséről, de mindenekelőtt a megelőzéséről. A mindfulness technikák segíthetnek a munkával járó terhek hatékonyabb kezelésében.

A tanfolyamon német, cseh és spanyol tanárkollégáimmal vettünk részt, akikkel tapasztalatot cserélhettünk, illetve megoldást kerestünk az oktatási-nevelési folyamatok során felmerülő problémáinkra, nehézségeinkre.

Ez a kurzus a tudatos jelenlét alkalmazásán kívül módszertani témákat is tárgyalt, a tanulói motivációra és a négy alapkészség fejlesztésére fókuszálva. Mentortanárként ezeket tovább adhatom majd a nálam gyakorlatukat végző egyetemi hallgatóknak és idegennyelv szakos kollégáimnak.

Nagyon örülök, hogy mindezeket az ismereteket angol nyelvi környezetben szerezhettem meg, hiszen angoltanárként akkor leszek hiteles és pontos, ha időről időre anyanyelviekkel kommunikálok és célnyelvi környezetben tartózkodok. Ezek a friss élmények és ötletek mindenképpen inspirálni fognak az előttem álló feladatok során.

Már korábban jártam Barcelonában,  és alig vártam, hogy újra ellátogassak ebbe a csodás, nyüzsgő nagyvárosba. A kurzus kiválasztása után izgatottan  készültem arra is, mely helyi nevezetességet fogom meglátogatni. Örömmel értesültem arról, hogy művészeti neveléssel is foglalkozik a kurzust tartó pszichológus, aki már előtte felvette velünk a kapcsolatot. 

Az Europass teacher's Academy továbbképzésének célja a pozitív pszichológiai alapelvek megismerésére alapozva, a tudatos jelenlét fejlesztése volt. Ezen a gyakorlati kurzuson, elméleti ismeretszerzésen túl,  sok-sok ötletet szerezhettem jelenlegi munkámhoz az alábbi területekre fókuszálva: személyes jólétem fejlesztése, interperszonális kapcsolatok fejlesztése, hogyan tudom a tanórai környezetet kellemesebbé, a tanulási folyamatot hatékonyabbá tenni.Megismerhettem, részben ki is próbálhattam különböző  technikákat, módszereket, melyek segítségével jobban feltárhatom tanulóim szükségleteit, fejleszthetem az ő érzelmi intelligenciájukat és tudatos jelenlétüket a nyelvtanulás folyamatában, ezáltal motiváltabbá téve őket. A kurzus során meditációs technikákat sajátíthattunk el, és számos pár- és csoportmunka közben cserélhettünk tapasztalatot, illetve kerestünk megoldást az oktatási-nevelési folyamatok során felmerülő problémáinkra, nehézségeinkre. A résztvevő tanár kollégák pedig Európa különböző országaiból jöttek. (finn, horvát, szlovén, szlovák, cseh és magyar tanárkollégák) A kurzus résztvevőivel később online kapcsolatot tartunk majd fenn a tapasztalatcserére és együttműködésre.

Ami a szabadidő kellemes eltöltését illeti, abban nem hiány! Minden napra találtam olyan helyet ahová ellátogathattam, de kétségkívül a Casa Batló volt az idei kedvencem. A spanyol konyha finomságait is sorra kóstolgattuk csoporttársaimmal, és persze a tengerparti fürdőzés sem maradt el.

Kisgyermekeket tanítani pályám során mindig kihívást jelentett. Ezért is fogadtam óriási lelkesedéssel, amikor kiderült, hogy iskolánk (az egri Eszterházy Károly Gyakorlóiskola) Erasmus+ pályázata nyert és visszatérhetek Exeterbe (Egyesült Királyság), hogy egy módszertani továbbképzésen részt vegyek. De nem titkolom, azért is, mert 25 év elteltével nagyon szívesen látogattam el újra abba a „diákvárosba”, ahol főiskolásként rövid időt már eltöltöttem. Ezúttal sem okozott csalódást. Újra diák lehettem, minden tekintetben!

Egy percig sem volt kérdés számomra, hogy host family-nél szeretnék lakni. Egy igen kedves, korombeli házinénihez kerültem, és a megérkezésemet követő 1 óra múlva már egy igazi angol kerti partin szurkolhattam az angol nemzeti válogatottnak 2018. július 7-én a svédek ellen. Kinn tartózkodásom alatt többször csináltunk közös programot, ugyanakkor nem telepedett rám, tiszteletben tartotta, amikor csoporttársaimmal töltöttem a szabadidőmet.

A tanfolyamon a csoportomban 11-en voltunk, magyar társam nem volt. Nagyon hamar megtaláltuk a közös hangot, az oktatás után, az ebédidőben szívesen csatangoltunk együtt. Minden napra volt tervünk, bejártuk a környék kisvárosait, többször vacsoráztunk együtt pub-ban, vagy épp a folyóparton. Bízom benne, hogy az ott szövődött barátságaim sokáig fognak tartani, mint ahogy a lengyel kollégáimmal heti szinten levelezek azóta is.

A tanfolyamon 3 oktatónk volt, igen neves professzorok, egyikük Diana Hicks, akinek tankönyvét sok évvel ezelőtt iskolánkban is használtuk. Olyan modern ismerettel, megközelítéssel, kész tananyagokkal láttak el minket, amiket remekül és akár átalakítás nélkül használhatunk óráinkon. Külön öröm volt számomra, amikor a kurzus végén egy Stühmer csokival köszöntem el Damian nevű tanáromtól, aki válaszul korrekt magyarsággal, ám némi akcentussal azt válaszolta: Ez bizonyára nagyon finom.

A Devoni táj meseszép, a dombok mellett ott a tengerpart, mindenütt a béke, a nyugalom. Imádom a vidéki Angliát és nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy idén nyáron is eltölthettem ott azt a felejthetetlen 9 napot.