Az Erasmus+ program keretében egyhetes szakmai továbbképzésen vettem részt Rovinjban, Horvátországban, amely a tanulói motiváció, az interkulturális kompetencia, a bizonyítékokon alapuló tanulási stratégiák és a CLIL-módszertan (Content and Language Integrated Learning) fejlesztésére fókuszált. A képzést egy rendkívül tapasztalt oktató vezette, aki a legfrissebb kutatási eredményekre – többek között Dörnyei Zoltán, John Hattie és Erin Meyer munkáira – építette a tananyagot. A tanórák interaktív formában zajlottak, sok vizuális anyagot, reflektív beszélgetést és gyakorlati feladatot tartalmaztak, így a tanultak azonnal alkalmazhatók a mindennapi tanításban.

Egy öt fős csoportban dolgotzunk: négy magyar és egy olasz kolléga. A kis létszám és a nemzetközi összetétel lehetővé tette a személyes, intenzív együttműködést és a határokon átnyúló tapasztalatcserét. Az olasz résztvevő más oktatási rendszerből hozott gyakorlatai és ötletei új megközelítéseket adtak a CLIL-óra tervezéséhez, a tanulói motiváció növeléséhez és az interkulturális érzékenyítéshez.

A kurzus során átfogó képet kaptunk a tanulói motiváció fenntartásáról és a tanár ebben betöltött szerepéről. Dörnyei Zoltán motivációs keretrendszerére építve megvizsgáltuk, hogyan segítheti a tanári példamutatás, a támogató és biztonságos légkör megteremtése, valamint a tanulói önállóság és önbizalom fejlesztése a hatékony tanulást. Kiemelt figyelmet kapott a célkitűzés és a tanulás személyessé tétele is. A CLIL-módszertan négy pillérét – a tartalmat, a kommunikációt, a gondolkodást és a kultúrát – szintén részletesen feldolgoztuk, külön hangsúlyozva a BICS és a CALP fejlesztését támogató scaffolding technikák szerepét, mint például a vizuális segédanyagok, a modellálás, a gesztusok és a grafikus szervezők alkalmazása. Megismertük a hatékony tanulási stratégiákat is, köztük az előhívást, az elosztott és váltogatott gyakorlást, a kettős kódolást, a részletes magyarázatot és a konkrét példák használatát. Ezek mellett fontos témaként jelent meg az érzelmi intelligencia fejlesztése és a pozitív megerősítés tudatos alkalmazása. Az interkulturális kompetencia fejlesztésében foglalkoztunk a magas és alacsony kontextusú kultúrák jellemzőivel, a nemzeti kultúraprofilok elemzésével, valamint a kulturális intelligencia (CQ) modelljének gyakorlati használatával. Különösen érdekes volt a magyar sztereotípiákat feldolgozó önreflexiós feladat, amely a saját kulturális identitásunk tudatosítását segítette. A csoportdinamika és a flow témakörében megismertük a csoportfejlődés öt szakaszát, valamint a csoportmunkában betöltött feladat-, fenntartó- és blokkoló szerepeket. Gyakorlati feladatokon keresztül – mint a „Képzeld magad egy festménybe” és a „Bizalom körei” – fejlesztettük az empátiát és a bizalmi légkör kialakításának képességét. Emellett részletesen elemeztük Csíkszentmihályi Mihály flow-elméletét, és megvizsgáltuk annak gyakorlati alkalmazási lehetőségeit a tanítási-tanulási folyamatban.

A képzés nemcsak módszertani tudással, hanem értékes nemzetközi szakmai kapcsolatokkal is gazdagított. A transznacionális környezet, a kulturális sokszínűség és a közös munka élménye hosszú távon hozzájárul majd a tanítási gyakorlatom fejlesztéséhez és a jövőbeli nemzetközi együttműködésekhez. Biztos vagyok benne, hogy az itt megszerzett ismeretek és tapasztalatok gazdagítani fogják az iskolai közösség szakmai életét is.