Az iskolai oktatás 8 napon keresztül 9-16 óráig tartott, ahol nagyszerű, felkészült tanáraink segítségével az angol nyelvi tudásunk fejlesztése mellett rengeteg hasznos módszertani ismeretekre is szert tettünk, amelyet nem angol nyelvtanárként is tudunk hasznosítani. Engem főleg az olyan oktatásbeli különbségek ragadtak meg, amely a tanár és a tanulók közötti interaktivitást helyezi előtérbe. Kiemelten azokat a feladatokat, amelyeket érveléssel megoldva folyamatos kommunikáció alakul ki egy-egy kérdéskör megbeszélése folyamán a két résztvevő fél között. Ez a módszer ugyanis lényegében majd mindegyik tanítási órába könnyedén behelyezhető az egész tanév folyamán. Alsós nevelőként pedig tapasztalataimat én a magyar anyanyelvi, irodalom, ill. fogalmazás órákon valamint a matematika és a környezetismeret órákon tudom a legjobban beépíteni a tananyag feldolgozása során. 

Nagyon tetszettek még az egy-egy zene - vagy filmrészletet bemutató órarészek is, amely oly módon kötheti le a gyerekek figyelmét a tanulási folyamat közben, hogy észrevétlenül is segíti az óraközi fáradsággal járó hatékonyság csökkenését is! Rendkívül élveztük a csoportos vagy páros munkával végzett, felkészülést igénylő feladatokat, amelyeket később önállóan előadva, kifejtve a kommunikációs készségünk (szókincs, érvelés, vitakészség, véleményalkotás, stb.) nagyfokú fejlődése volt tapasztalható mindannyiunk számára. - Lévén a mai korunk egyik legnagyobb problémájának talán ezt tekinthetjük!-(Ebben csoportunk minden nemzetisége, legyen az spanyol, olasz, német, lengyel teljesen egyetértett.) 

S végül megemlíteném azokat a feladatokat is, amelyet az ún. Mit tudok…valamiről? típusba sorolhatnék,lévén mindig valamilyen speciális kérdéskört dolgoz fel. Mi - talán természetesen - az óráinkon Nagy-Britannia történetéről, kultúrájáról vagy a sport területéről kaptunk feladatokat egyébként hihetetlenül játékos formában!