Beszámoló és disszeminációs összefoglaló a job shadowing programról

Fenntarthatósági jó gyakorlatok megismerése nemzetközi környezetben

Készítette: Wolf Polla

Az Erasmus+ program keretében megvalósult job shadowing tevékenység célja a fenntarthatósággal kapcsolatos jó gyakorlatok megismerése, valamint azoknak a módszereknek és pedagógiai megoldásoknak a feltérképezése volt, amelyek hozzájárulnak a környezettudatos szemlélet kialakításához és a fenntartható fejlődés elveinek mindennapi alkalmazásához az oktatásban.          

A mobilitás során egy ötnapos job shadowing programban vettem részt, amelynek központi témája a fenntarthatóság és annak oktatási integrációja volt. A szakmai program elsődleges célja az osztrák oktatási rendszer működésének megismerése, valamint annak feltérképezése volt, hogy a fenntarthatósági szemlélet miként jelenik meg intézményi, tanórai és projektalapú szinten.

A látogatás első napján betekintést nyertem az iskola szervezeti felépítésébe és működésébe, valamint megismerkedtem azokkal a fenntarthatósági programokkal, amelyek az intézmény mindennapjait meghatározzák. Különösen érdekes volt látni, hogy a környezeti nevelés nem különálló témaként jelenik meg, hanem az iskola egész működését átható szemléletként.

A következő napokban tanórák és diákprojektek megfigyelésén keresztül tanulmányozhattam a hulladékgazdálkodás, a vízszennyezés, valamint a megújuló energiaforrások feldolgozásának módszereit. Megismertem az iskolai szelektív hulladékgyűjtési rendszert, a tanulók környezetvédelmi projektjeit, valamint azokat a „zöld rutinokat”, amelyek a mindennapi fenntartható működést támogatják. Kiemelkedő tapasztalatot jelentett annak megfigyelése, hogy a pedagógusok hogyan kapcsolják össze a tananyagot valós környezeti problémákkal, és miként alkalmazzák a projektalapú tanulás eszközeit a diákok aktív bevonása érdekében.

A program során lehetőségem nyílt a digitális tanulási környezetek és a STEM-alapú oktatás megismerésére is. A tanórákon alkalmazott digitális eszközök nemcsak a tanulói motivációt erősítették, hanem hatékonyan támogatták a fenntarthatósági témák feldolgozását és a 21. századi kompetenciák fejlesztését.

A szakmai látogatás utolsó szakaszában az osztrák tanári autonómia, az értékelési rendszer és a pedagógusok módszertani szabadsága került a fókuszba. A fogadó intézmény munkatársaival folytatott szakmai beszélgetések lehetőséget adtak a magyar és osztrák oktatási rendszer összehasonlítására, valamint a jó gyakorlatok közös elemzésére.

A megfigyelések alapján egyértelművé vált, hogy a fenntarthatóság nem csupán egy-egy tantárgyhoz kapcsolódó témaként jelenik meg, hanem átfogó intézményi szemléletként. Az iskola törekszik az energia- és erőforrás-takarékos működésre, a hulladékcsökkentésre, a szelektív hulladékgyűjtésre, valamint a környezetbarát megoldások alkalmazására. A tanulók aktív szerepet vállalnak ezekben a folyamatokban, amely elősegíti a felelősségteljes magatartás kialakulását.

A mobilitás eredményeként bővültek ismereteim a fenntarthatóság pedagógiai megvalósításának lehetőségeiről, a projektalapú tanulás alkalmazásáról, a digitális eszközök oktatási integrációjáról és a tanulók aktív bevonásának hatékony módszereiről. A mobilitás egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy számos olyan jó gyakorlatot sikerült azonosítani, amelyek adaptálhatók saját intézményünkben. Ilyenek például a környezettudatos iskolai kampányok, az energiatakarékossági projektek, a hulladékcsökkentési kezdeményezések, a fenntartható közlekedés népszerűsítése, valamint a tanulók aktív bevonása a környezetvédelmi programok tervezésébe és megvalósításába.

A megszerzett tapasztalatok hozzájárulnak saját pedagógiai gyakorlatom fejlesztéséhez, valamint intézményünk fenntarthatósági és nemzetköziesítési céljainak megvalósításához.

Idén nyáron lehetőségem nyílt részt venni egy különleges, egyhetes tanártovábbképzésen Rovinjban, Horvátországban. A képzés központi témája a Permakultúra pedagógia, fenntarthatóság és ökológiai nevelés volt – mind olyan területek, amelyek régóta érdekelnek, és szerettem volna ezekben rendszerszinten elmélyülni, működő nemzetközi példákat megismerni.

A hét során megismerkedtem a permakultúra rendszerével, 12 alapelvével, és betekintést kaptam abba, hogyan lehet ezt az oktatásban, különösen az iskolai kertek és kültéri tantermek kialakításában alkalmazni. Részt vettünk egy teljes iskolakert-tervezési folyamatban, amely során a megfigyeléstől a tervezésig minden fázist kipróbálhattunk. Nagy hatással volt rám, ahogyan a természetet tanítóként értelmeztük, és a fenntarthatóságot nemcsak tantárgyként, hanem szemléletként közelítettük meg.

A gyakorlati tudás mellett sok digitális eszközt is kipróbáltunk, amelyek jól beépíthetők az outdoor és projektalapú oktatásba – többek között a ChatGPT, Copilot, Gemini, Claude, Canva, Gamma vagy a Magic School alkalmazását. Ezek napi szinten használhatók lennének iskolánkban, akár tanórai keretek között, akár kollégák közti tudásmegosztásban.

A kurzus alatt számos csapatfeladatban dolgoztunk – például közösen terveztünk egy permakertet, egy napos projektet készítettünk „Méhek nélkül nincs élet” címmel, vagy jövőiskola-prezentációt állítottunk össze 2035-re vonatkozóan. Mindezek nemcsak a kreativitásunkat, hanem a tervezési és szervezési készségeinket is fejlesztették.

A leginspirálóbb rész számomra mégis az volt, hogy elkezdtem reálisan látni, hogyan lehetne a saját iskolánkban is elindítani egy permakert-projektet, akár egy kültéri tanterem létrehozásával, a tanulók bevonásával, projektalapú megközelítésben. A képzés megerősített abban, hogy a fenntarthatóság tanítása minden tantárgyban helyet kaphat, ha nyitottan és rendszerszinten közelítünk hozzá.

Külön szeretném kiemelni, mivel sokat jelentett nekem, hogy a program során lehetőségünk nyílt nemzetközi környezetben dolgozni, amely kiváló alkalmat teremtett a tapasztalatcserére és a jó gyakorlatok megosztására. Különösen értékesnek bizonyult a határon túli résztvevőkkel való együttműködés, amely hozzájárult a nemzetközi szemléletformáláshoz és a szakmai hálózat bővítéséhez is. Saját csoportomban a Felvidéken élő kollégákkal dolgozhattam együtt, más csoportokból Európa különböző városaiból érkezett pedagógusokkal cseréltünk tapasztalatokat. Sőt, a kölni kollégáktól meghívást is kaptunk, hogy tovább mélyíthessük egy nemzetközi találkozón iskoláink, pedagógusaink közötti nemzetközi szakmai munkát.

Rovinj csodás hátteret adott ehhez az élményhez – esténként közös vacsorák, séták a belvárosban, a végén pedig egy hajókirándulás a Limfjordba koronázta meg a hetet.

Iskolánkban már hagyománya van a tudásmegosztásnak: a tanév során Erasmus-napot tartunk, ahol minden résztvevő kolléga bemutatja tapasztalatait – én is készülök rá, hogy továbbadjam ezt az élményt és a megszerzett tudást.