2025 júliusában lehetőségem nyílt részt venni egy Rovinjban megrendezett Erasmus+ képzésen, amelyet a horvátországi Education Expert for You d.o.o. szervezett. Ez volt a második alkalom, hogy sikeres pályázatunknak köszönhetően ellátogathattam ebbe a lenyűgöző tengerparti városba, amely első alkalommal is mély nyomot hagyott bennem. A kurzus ezúttal a fenntarthatóság és a természetközeli szemlélet jegyében zajlott – számomra különösen izgalmasan, hiszen a környezetvédelem szívügyem. Már az első nap világossá vált, hogy itt nemcsak tanulni fogunk, hanem kapcsolódni is egymáshoz. A résztvevők számos európai országból érkeztek, mind más-más iskolatípusból, más tapasztalatokkal, mégis egy dolog közös volt bennünk: a kíváncsiság és a fejlődés iránti vágy. A nyitóprogram barátságos hangulata hamar összehozott bennünket, és már ekkor rengeteg új szakmai és emberi kapcsolat született. A képzés központi témája a permakultúra volt. Megismertük, hogyan lehet a természet törvényeire építve olyan kerteket létrehozni, amelyek önfenntartó rendszerekként működnek, nem pedig a nagy hozamot hajszoló, mesterségesen fenntartott ültetvényekként. Nagy hangsúlyt kaptak az ökológiai körforgások, a biodiverzitás megőrzése, a vízmegőrzés és az energiahatékony megoldások. Ahelyett, hogy a kártevőket ellenségként kezelnénk, megtanultuk, hogyan lehet őket is beilleszteni egy természetes, egyensúlyra törekvő rendszerbe. A tanulási folyamat során projektalapú megközelítéssel dolgoztunk: tapasztalatokat cseréltünk, jó gyakorlatokat ismertünk meg, és közösen gondolkodtunk azon, hogyan lehet mindezt az iskolai életbe, sőt a hétköznapokba beépíteni. Oktatónk saját közösségi kertjének példáján keresztül mutatta be, hogy a permakultúra nem elmélet, hanem életforma. Meglepően sok digitális eszközt is kipróbáltunk – például applikációkat a napfény és a széljárás modellezésére, valamint programokat kerttervek grafikus megjelenítésére. A hét egyik legizgalmasabb feladata az volt, amikor a képzésnek otthont adó középiskola kertjére dolgoztunk ki permakultúrás tervet. Itt nemcsak a növényzetet kellett megálmodni, hanem a diákok kikapcsolódási lehetőségeit, a vízgazdálkodást, a természetes anyagok körforgását és az élővilág sokféleségét is figyelembe kellett venni. Az elkészült terveket a zárónapon mutattuk be egymásnak.A tanulás mellett bőven jutott idő élményekre is: az első este közös vacsorán folytattunk beszélgetést, a kurzus végén pedig egy felejthetetlen hajókiránduláson vettünk részt. Öt órán át hajóztunk a tenger nyílt vizén, fürödtünk, közösen étkeztünk, majd megálltunk Vrsar szigetén egy sétára. Ez az utolsó nap méltó lezárása volt a hétnek: a reflexiók, a tanúsítványok átadása és a közös munka ünneplése után igazi csapatként búcsúztunk egymástól. Különösen értékesnek tartom, hogy a csoport rendkívül sokszínű volt: felvidéki pedagógusok, kisvárosi tanítók, budapesti és vidéki tanárok, szakképzési intézmények oktatói és még egy főiskolai tanár is velünk dolgozott. A beszélgetések során rengeteget tanultunk egymástól, és a Messenger-csoportunknak hála a kapcsolataink azóta is élnek. A hét után megerősödött bennem az a gondolat, hogy a fenntarthatóság nem pusztán tananyag – hanem szemlélet, amelyet élnünk kell. Az itt szerzett tudást és tapasztalatokat szeretném a saját iskolai munkámba is átültetni, és továbbadni a gyerekeknek. Rovinj varázsa, a közös munka lendülete és a permakultúra újfajta gondolkodásmódja biztosan sokáig velem marad.