A képzés napi programja

Az első napon megérkeztünk a képzés helyszínére, regisztráltunk, majd megismerkedtünk a környezettel, és részt vettünk a tűz- és balesetvédelmi tájékoztatón. A tréner bemutatta a kurzus programját és céljait, ezután pedig mi, résztvevők is bemutatkoztunk. Röviden ismertettük intézményünket, szakmai munkánkat és azt, hogy mit szeretnénk elérni a képzés során. A napot közös vacsorával és kötetlen beszélgetéssel zártuk.

A második napon a 21. században szükséges készségekkel foglalkoztunk. Áttekintettük többek között a kreatív problémamegoldás, az együttműködés, a digitális írástudás, a kritikai gondolkodás és az alkalmazkodóképesség jelentőségét. Interaktív és önreflexiós feladatokon keresztül megvizsgáltuk, hogyan jelennek meg ezek a készségek saját tanítási gyakorlatunkban, és miként fejleszthetők projektalapú tanulással.

A harmadik napon részletesebben megismertük a projektalapú tanulás, vagyis a PBL módszertanát. Megvizsgáltuk egy jól felépített projekt legfontosabb elemeit, például a központi kérdést, a tanulói önállóságot, a valós életből vett problémákat és a reflektív tanulást. Kiscsoportos munkában különböző projektelemeket terveztünk, valamint tanári és facilitátori módszereket próbáltunk ki.

A negyedik napot egy teljes PBL-projekt kidolgozására fordítottuk. Csoportokban választottunk témát, meghatároztuk a projekt céljait és megterveztük a tanulói feladatokat. Kidolgoztuk a megvalósítás lépéseit, a tanári támogatás módját, valamint a visszajelzés és az értékelés formáit. Olyan projekt létrehozására törekedtünk, amelyet saját tanítási gyakorlatunkban is fel tudunk használni.

Az ötödik napon a ChatGPT oktatási alkalmazási lehetőségeit ismertük meg. Áttekintettük a működését, előnyeit és korlátait, majd gyakorlati feladatokon keresztül próbáltuk ki, hogyan segítheti a projektalapú tanulást. Használtuk ötlet- és kérdésgenerálásra, szövegek különböző nyelvi szintekre történő átdolgozására és a tanulók önálló munkájának támogatására. Beszéltünk a mesterséges intelligencia biztonságos, kritikus és etikus használatáról, valamint a plágium kérdéséről is.

A hatodik napon olyan digitális alkalmazásokat és eszközöket próbáltunk ki, amelyek segíthetik a projektmunkát, a kreatív tartalomkészítést, az együttműködést és a tanulói visszajelzést. Megismerkedtünk többek között a Canva, a Book Creator, a Padlet és a Mentimeter lehetőségeivel. A nap végére minden résztvevő összeállított egy saját, a tanítási gyakorlatában is használható digitális eszköztárat.

A csoportunk által kidolgozott projekt

A képzés során egy ötnapos, „A jövő városa” című projektet dolgoztunk ki. A projekt vezérkérdése az volt, hogy ha kómába kerülnénk, hibernálnának bennünket, és száz év múlva ébrednénk fel, hol és hogyan élnénk. A tanulók először elképzelik saját jövőbeli életüket, majd csoportokban megterveznek egy 2126-ban működő mikroközösséget. A Tinkercad segítségével 3D modelleket készítenek, az épületek és az utak elemeit pedig lézervágóval állítják elő. A projekt végére a csoportok makettjei egy közös jövővárossá kapcsolódnak össze, amelyet egy kiállítás keretében mutatnak be.

Nemzetközi kapcsolatok és jó gyakorlatok

A képzés nemzetközi jellegét az is erősítette, hogy csoportunkban a magyarországi résztvevők mellett egy vajdasági (szerbiai), illetve egy felvidéki (szlovákiai) iskola pedagógusa is jelen volt. A közös munka során megismerhettük egymás oktatási környezetét, pedagógiai tapasztalatait és bevált módszereit. Különösen hasznos volt a projektalapú tanulással, a digitális eszközök alkalmazásával és a mesterséges intelligencia oktatási felhasználásával kapcsolatos jó gyakorlatok megosztása.

A közös délutáni programokon további vajdasági és felvidéki pedagógusokkal is lehetőségünk nyílt kötetlen szakmai beszélgetésekre. Ezek a találkozások hozzájárultak szakmai látókörünk bővítéséhez, a különböző oktatási sajátosságok jobb megértéséhez és új szakmai kapcsolatok kialakításához.