Elemek megjelenítése címkék szerint: Atlas Language School

Az Erasmus+ program keretében 2026. július 6–11. között Dublinban vettem részt az Atlas Language School által szervezett intenzív angol nyelvtanfolyamon. Célom az volt, hogy fejlesszem angol kommunikációs készségeimet, bátrabban használjam a nyelvet, és megismerjem az ír kultúrát. A tanfolyamon Európa számos országából, valamint Ázsiából és Amerikából érkező csoporttársakkal tanulhattam együtt. Az iskolában kevés magyar résztvevő volt, a saját csoportomban pedig egy sem volt, ezért a hét során minden kommunikációs helyzetben angolul kellett megértetnem magam. Ez sokszor próbára tett, ugyanakkor rengeteget segített abban, hogy bátrabban használjam az angolt.

A nyelvórákon elsősorban a kommunikáció gyakorlására helyeztük a hangsúlyt. Sok beszélgetés, páros és csoportos feladat és játék segítette a szókincs bővítését és a gördülékenyebb nyelvhasználatot. Jó tapasztalat volt újra tanulói szerepbe kerülni, más országok pedagógusaival együtt dolgozni, és közben megtapasztalni saját képességeimet és határaimat.

A képzéshez kapcsolódó kulturális programok során megismerhettük Dublin nevezetességeit és történelmét. A közös városi programok, valamint a Malahide kastélyhoz és környékére tett kirándulás közelebb hozták Írország kultúráját és mindennapjait.

A Dublinban szerzett tapasztalatokat a pedagógiai munkámban is hasznosítani tudom, különösen a digitális kultúra oktatása és az angol nyelvű informatikai források használata során. A mobilitás megerősített abban, hogy a nyelvtanulás folyamatos fejlődési lehetőség, és pedagógusként is fontos, hogy időről időre új tanulási helyzetekben próbáljuk ki magunkat.

Digitális átállás Dublinban: 2024. augusztus 12-16. 

Mivel az elmúlt évek során már számos angol és francia nyelvű tanártovábbképzésen vettem részt, fontos volt számomra, hogy technikailag új, időszerű, ugyanakkor kulturális ismereteket is tartalmazó „hibrid” kurzust találjak, lehetőleg olyan országban, ahol a célnyelv a hivatalos nyelv. Az Atlas Language School egyhetes Digital Transitions című képzésének leírásában az fogott meg, hogy a legmodernebb digitális technikák megismertetését kulturális tartalmakon keresztül tervezték megvalósítani. És ahogy ígérték, valóban a fókuszban az ír kultúra és Dublin megismerése állt, miközben „megfertőztek” a digitális eszközök és alkalmazások használatának igényével.

A viszonylag nagylétszámú, 14 főt számláló csoportban a cseh, francia, lengyel, német, spanyol, és osztrák kollégák között én voltam az egyedüli magyar, de volt még rajtam kívül két franciatanár is. A nemzetköziséget például az is biztosította, hogy Írországban angolul a francia mint idegennyelv tanítására koncentrálva csoportmunkában a párizsi olimpiáról szóló videó megvágását, franciaórai felhasználását igyekeztünk előkészíteni az egyik órán.

Fiatal tanárunk, Paul Finnerty (akinek workshopján a siófoki IATFL konferencián bárki részt vehet 2024. októberében!) nagyon összeszedett és jól hasznosítható órákat tartott minden délelőtt. Sokat gondolkodtunk együtt a mesterséges intelligencia tanításban alkalmazható előnyeiről és hátrányairól, és megismertünk számos olyan alkalmazást, amelynek segítségével az izgalmas feladatok új lendületet kölcsönözhetnek tanárnak, diáknak egyaránt. 

A délutánok a kurzus részeként megvalósuló kulturális programokkal teltek. Az iskola szervezésében városnéző sétát tettünk Dublinban, ellátogattunk az ír irodalom múzeumába (az írek méltán büszkék a 4 irodalmi Nobel-díjasukra), láttuk a IX. századból származó ősi ír kódexet, a híres Book of Kells-t a Trinity College-ban. Ott szokatlan élményben volt részünk, mivel éppen most zajlik a régi könyvtár 200 000 könyvből álló gyűjteményének megóvó projektje (Old Library Redevelopment Project), így a Harry Potter filmekből ismerős könyvtárterem kiürített polcokkal fogadott.

Egy másik érdekes délutáni program a régi-új városrészben, a Liberties-ben tett séta volt, amelyet az iskola egyik ír tanára vezetett. Különleges élmény volt ráismerni az előző órán tanult ír akcentusra és néhány kifejezésre a beszédében. A séta közbeni feladatok, az elmesélt történetek, a nemzeti sztereotípiákról való közös gondolkodás pedig nemcsak nagyon élvezetes volt, de módszertanilag is sokat lehetett tanulni belőle.

A dublini hétből nem maradhatott ki sem a még mindig hatalmas sikerrel játszott Riverdance előadás, sem a Leprechaun Múzeum felnőttmeséi, ahogy a whisky- és Guinness-kóstolás sem, ráadásul ez utóbbit – miután a látogatóközpontban részletesen megismertük a termesztés-előállítás-forgalmazás történetét – szakszerűen és több pubban is meg kellett kóstolni, csak hogy hűen követhessük James Joyce vagy Oscar Wilde lábnyomait.

Az utolsó napon az iskola is szervezett egy némiképp bódító programot: minden csoport utolsó foglalkozása professzionális Irish coffee készítés volt, amelyen pontosan megtanultuk és ki is próbáltuk, hogyan lesz tökéletesen elválasztva a whisky-s kávé tetején a tejszín. A héten tanultak annyira megihlettek, hogy a frissen megismert képgenerátorral is készíttettem erről egy képet. Érdekes összehasonlítani az igazival…