Elemek megjelenítése címkék szerint: alfa generáció

2026. július 19-25. között immár negyedik alkalommal vettem részt a gyönyörű Rovinjban szervezett Erasmus mobilitáson, idén a „Kapcsolatban vagy elveszve? A Z és Alfa generáció megértése és elérése” című szakmai képzésen.

A kurzus címe azért is volt hívogató számomra, mert az idő múlásával egyre nagyobb az életkori távolság köztem és a tanítványaim között, ami együtt jár azzal a megéléssel is, hogy időnként erőfeszítést jelent számomra a működésük megértése és a hozzájuk való szaktanári kapcsolódás.

A képzésen részletgazdag képet kaptam a Z és Alfa generáció sajátosságairól, árnyaltabbá váltak az ismereteim a mai tanulók gondolkodásmódjáról, tanulási szokásairól, figyelmi sajátosságairól, médiahasználatáról és a motivációs tényezőikről. A fontos felismerések egyik volt számomra, hogy a Z generáció sem tekinthető egységes csoportnak. A képzésen bemutatott életstílus-kutatás rávilágított arra, hogy a diákok értékrendje, érdeklődése, jövőképe és szocializációs háttere jelentős eltéréseket mutat, ezért az eredményes pedagógiai munka alapja a generációs sajátosságok mellett az egyes tanulók több szempontú megismerése és a személyre szabott tanulási helyzetek kialakítása.

Megerősítő, fontos üzenet volt számomra az is, hogy pedagógusként nem kell versenyeznem a digitális média folyamatos ingeráradatával. Sokkal inkább olyan tanulási környezetet kell kialakítanom, amelyben a diákok aktív szereplővé válhatnak, lehetőséget kapnak az együttműködésre, az önálló gondolkodásra, a problémamegoldásra és saját véleményük megfogalmazására. A személyes kapcsolat, a hiteles kommunikáció és a támogató tanári jelenlét olyan értékek, amelyeket a digitális eszközök nem tudnak pótolni. Sok gyakorlati példát, ötletet kaptunk arra, hogyan lehet tudatos mikrokommunikációs eszközökkel bizalmat építeni, a mai tanulók figyelmét 8 másodpercen belül felkelteni, milyen aktivizáló feladatokkal lehet őket a tanulási folyamatba bevonni és a motivációjukat fenntartani. A kurzuson olyan gyakorlati pedagógiai helyzetekkel foglalkoztunk is, amelyekkel az iskolai mindennapokban gyakran találkozunk. Beszéltünk a tanulói ellenállás lehetséges okairól, a tanórai csend különböző jelentéseiről.

Szemléletformáló volt számomra a mobiltelefonok használatával kapcsolatban elhangzottak is. Az arról való beszélgetés, hogy a mai fiatalok számára a mobiltelefon nem egyszerű technikai eszköz, hanem a társas kapcsolatok, az azonnali visszajelzések és a személyes élmények fontos színtere is, segített jobban megérteni a diákok viselkedését és a mobiltelefon-használattal kapcsolatos iskolai konfliktusok hátterét. Ugyanakkor megerősített abban is, hogy az iskolai keretek között szükség van a tudatos szabályozásra, hiszen ez hozzájárul a tanulók figyelmének megőrzéséhez és a túlzott digitális és idegrendszeri terhelés csökkentéséhez.

Elgondolkodtató volt az a paradoxon, hogy bár a Z és Alfa generáció tagjai folyamatos online kapcsolatban állnak egymással, mégis sok esetben erősebben jelenik meg náluk a magány és az elszigeteltség érzése. Ez még inkább megerősítette bennem azt a szándékot, hogy pedagógusként minél többet tegyek a közösségépítésért és a személyes kapcsolatok erősítésért.

A mesterséges intelligenciával foglalkozó tematika is nagyon aktuális volt. Az AI oktatási alkalmazásának lehetőségei és előnyei mellett szó esett a használatával járó kockázatokról is. A kurzuson elindult a közös gondolkodás a MI etikus, pedagógiai célokat szolgáló használatának iskolai szabályozásáról, tantárgyspecifikus irányelvek megfogalmazásásról.

A képzésen nagyon harmonikus arányban voltak jelen az elméleti blokkok és a gyakorlati feladatok, amelyek az elmélet elmélyítését, személy élmény szerzését, a résztvevők közötti tanári tapasztalatok megosztását szolgálták.

A képzésen részt vevő csoport magyarországi, valamint szlovákiai és szerbiai pedagógusokból állt, a résztvevők egyike angliai tanári tapasztalattal is rendelkezett. A közös munka és a szakmai tapasztalatcsere révén betekintést nyerhettem más iskolák működésébe, jó gyakorlataiba és az általuk megélt kihívásokba. Megerősítő volt megtapasztalni, hogy a Z és Alfa generáció sajátosságaihoz való pedagógiai alkalmazkodás, vagy a nevelőtestületek generációs sajátosságai nem csupán a magyarországi iskolákban dolgozók számára jelent kihívást, hanem a határon túli intézmények pedagógusai is hasonló kérdésekkel szembesülnek. Lelkesítő volt megélni a közös volt az elköteleződésünket abban, hogy saját intézményünkben aktív alakítói legyünk a szemléletváltásnak, és segítsük a tanári közösségünket a generációs sajátosságokhoz igazodó pedagógiai kultúra fejlesztésében.

Bár a generációkutatás az elmúlt évek egyik népszerű, közkedvelt témájává vált, számomra ezen kurzus segített rendszerezni a már meglévő, generációs jellemzőkkel kapcsolatos ismereteimet, és sok olyan új szemponttal gazdagított, ami az eddigi tanítási gyakorlatom újragondolására késztet, és amelyeket a mindennapi pedagógiai munkában is hasznosítani tudok.

A kurzus tematikája sokrétű volt, és a trénerünk, dr. Guld Ádám kimagasló szakmai kompetenciája, széleskörű tájékozottsága, közérthető előadásmódja révén a képzés messze felülmúlta az elvárásaimat, az előzőleg maghatározott célkitűzéseknél jóval többet adott.