Bericht und Disseminationszusammenfassung zum Job-Shadowing-Programm

Kennenlernen von bewährten Methoden im Bereich Nachhaltigkeit in einem internationalen Umfeld

Erstellt von: Polla Wolf

Die im Rahmen des Erasmus+-Programms durchgeführte Job-Shadowing-Aktivität hatte zum Ziel, Good Practices / bewährte Methoden im Bereich Nachhaltigkeit kennenzulernen, sowie Methoden und pädagogische Ansätze zu untersuchen, die zur Entwicklung eines umweltbewussten Denkens und zur alltäglichen Umsetzung der Prinzipien einer nachhaltigen Entwicklung im Bildungsbereich beitragen.

Während der Mobilität nahm ich an einem fünftägigen Job-Shadowing-Programm teil, dessen Schwerpunkt auf dem Thema Nachhaltigkeit und deren Integration in den Bildungsprozess lag. Das vorrangige Ziel des fachlichen Programms bestand darin, das österreichische Bildungssystem kennenzulernen und zu untersuchen, wie Nachhaltigkeit auf institutioneller Ebene, im Unterricht sowie im Rahmen projektorientierten Lernens umgesetzt wird.

Am ersten Tag des Besuchs erhielt ich Einblicke in die Organisationsstruktur und den täglichen Betrieb der Schule. Außerdem lernte ich die Nachhaltigkeitsprogramme kennen, die den Schulalltag prägen. Besonders interessant war die Erkenntnis, dass Umweltbildung nicht als isoliertes Thema behandelt wird, sondern als eine ganzheitliche Haltung, die den gesamten Schulbetrieb durchdringt.

An den folgenden Tagen konnte ich durch die Beobachtung von Unterrichtsstunden und Schülerprojekten verschiedene Methoden zur Behandlung der Themen Abfallwirtschaft, Wasserverschmutzung und erneuerbare Energien kennenlernen. Ich erhielt Einblicke in das System der getrennten Abfallsammlung an der Schule, in die Umweltprojekte der Schülerinnen und Schüler sowie in verschiedene „grüne Routinen“, die einen nachhaltigen Schulalltag unterstützen. Besonders wertvoll war die Beobachtung, wie Lehrkräfte die Unterrichtsinhalte mit realen Umweltproblemen verbinden und Methoden des projektorientierten Lernens einsetzen, um die Schülerinnen und Schüler aktiv einzubeziehen.

Im Rahmen des Programms hatte ich außerdem die Möglichkeit, digitale Lernumgebungen und den STEM-basierten Unterricht kennenzulernen. Die im Unterricht eingesetzten digitalen Werkzeuge steigerten nicht nur die Motivation der Schülerinnen und Schüler, sondern unterstützten auch effektiv die Bearbeitung von Nachhaltigkeitsthemen und die Entwicklung von Kompetenzen des 21. Jahrhunderts.

Im letzten Abschnitt des fachlichen Besuchs standen die pädagogische Autonomie der Lehrkräfte in Österreich, das Bewertungssystem sowie die methodische Freiheit der Lehrkräfte im Mittelpunkt. Die fachlichen Gespräche mit den Mitarbeiterinnen und Mitarbeitern der aufnehmenden Einrichtung ermöglichten einen Vergleich des ungarischen und österreichischen Bildungssystems sowie eine gemeinsame Analyse verschiedener Good Practices.

Auf Grundlage der Beobachtungen wurde deutlich, dass Nachhaltigkeit nicht nur als Thema einzelner Unterrichtsfächer behandelt wird, sondern als umfassendes institutionelles Konzept verstanden wird. Die Schule bemüht sich um einen energie- und ressourcenschonenden Betrieb, um Abfallvermeidung und getrennte Abfallsammlung sowie um die Anwendung umweltfreundlicher Lösungen. Die Schülerinnen und Schüler übernehmen dabei eine aktive Rolle, wodurch die Entwicklung eines verantwortungsbewussten Verhaltens gefördert wird.

Als Ergebnis der Mobilität konnte ich meine Kenntnisse über die pädagogische Umsetzung von Nachhaltigkeit, den Einsatz projektorientierten Lernens, die Integration digitaler Werkzeuge in den Unterricht sowie über effektive Methoden zur aktiven Einbindung der Schülerinnen und Schüler erweitern. Eines der wichtigsten Ergebnisse der Mobilität war die Identifizierung zahlreicher Good Practices, die an die Bedingungen unserer eigenen Schule angepasst und dort umgesetzt werden können. Dazu gehören beispielsweise umweltbewusste Schulaktionen, Energiesparprojekte, Initiativen zur Abfallvermeidung, die Förderung nachhaltiger Mobilität sowie die aktive Einbindung der Schülerinnen und Schüler in die Planung und Durchführung von Umweltprojekten.

Die während der Mobilität gewonnenen Erfahrungen tragen zur Weiterentwicklung meiner eigenen pädagogischen Praxis sowie zur Umsetzung der Nachhaltigkeits- und Internationalisierungsziele unserer Schule bei.

Beszámoló és disszeminációs összefoglaló a job shadowing programról

Fenntarthatósági jó gyakorlatok megismerése nemzetközi környezetben

Készítette: Wolf Polla

Az Erasmus+ program keretében megvalósult job shadowing tevékenység célja a fenntarthatósággal kapcsolatos jó gyakorlatok megismerése, valamint azoknak a módszereknek és pedagógiai megoldásoknak a feltérképezése volt, amelyek hozzájárulnak a környezettudatos szemlélet kialakításához és a fenntartható fejlődés elveinek mindennapi alkalmazásához az oktatásban.          

A mobilitás során egy ötnapos job shadowing programban vettem részt, amelynek központi témája a fenntarthatóság és annak oktatási integrációja volt. A szakmai program elsődleges célja az osztrák oktatási rendszer működésének megismerése, valamint annak feltérképezése volt, hogy a fenntarthatósági szemlélet miként jelenik meg intézményi, tanórai és projektalapú szinten.

A látogatás első napján betekintést nyertem az iskola szervezeti felépítésébe és működésébe, valamint megismerkedtem azokkal a fenntarthatósági programokkal, amelyek az intézmény mindennapjait meghatározzák. Különösen érdekes volt látni, hogy a környezeti nevelés nem különálló témaként jelenik meg, hanem az iskola egész működését átható szemléletként.

A következő napokban tanórák és diákprojektek megfigyelésén keresztül tanulmányozhattam a hulladékgazdálkodás, a vízszennyezés, valamint a megújuló energiaforrások feldolgozásának módszereit. Megismertem az iskolai szelektív hulladékgyűjtési rendszert, a tanulók környezetvédelmi projektjeit, valamint azokat a „zöld rutinokat”, amelyek a mindennapi fenntartható működést támogatják. Kiemelkedő tapasztalatot jelentett annak megfigyelése, hogy a pedagógusok hogyan kapcsolják össze a tananyagot valós környezeti problémákkal, és miként alkalmazzák a projektalapú tanulás eszközeit a diákok aktív bevonása érdekében.

A program során lehetőségem nyílt a digitális tanulási környezetek és a STEM-alapú oktatás megismerésére is. A tanórákon alkalmazott digitális eszközök nemcsak a tanulói motivációt erősítették, hanem hatékonyan támogatták a fenntarthatósági témák feldolgozását és a 21. századi kompetenciák fejlesztését.

A szakmai látogatás utolsó szakaszában az osztrák tanári autonómia, az értékelési rendszer és a pedagógusok módszertani szabadsága került a fókuszba. A fogadó intézmény munkatársaival folytatott szakmai beszélgetések lehetőséget adtak a magyar és osztrák oktatási rendszer összehasonlítására, valamint a jó gyakorlatok közös elemzésére.

A megfigyelések alapján egyértelművé vált, hogy a fenntarthatóság nem csupán egy-egy tantárgyhoz kapcsolódó témaként jelenik meg, hanem átfogó intézményi szemléletként. Az iskola törekszik az energia- és erőforrás-takarékos működésre, a hulladékcsökkentésre, a szelektív hulladékgyűjtésre, valamint a környezetbarát megoldások alkalmazására. A tanulók aktív szerepet vállalnak ezekben a folyamatokban, amely elősegíti a felelősségteljes magatartás kialakulását.

A mobilitás eredményeként bővültek ismereteim a fenntarthatóság pedagógiai megvalósításának lehetőségeiről, a projektalapú tanulás alkalmazásáról, a digitális eszközök oktatási integrációjáról és a tanulók aktív bevonásának hatékony módszereiről. A mobilitás egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy számos olyan jó gyakorlatot sikerült azonosítani, amelyek adaptálhatók saját intézményünkben. Ilyenek például a környezettudatos iskolai kampányok, az energiatakarékossági projektek, a hulladékcsökkentési kezdeményezések, a fenntartható közlekedés népszerűsítése, valamint a tanulók aktív bevonása a környezetvédelmi programok tervezésébe és megvalósításába.

A megszerzett tapasztalatok hozzájárulnak saját pedagógiai gyakorlatom fejlesztéséhez, valamint intézményünk fenntarthatósági és nemzetköziesítési céljainak megvalósításához.

Idén nyáron lehetőségem nyílt részt venni egy különleges, egyhetes tanártovábbképzésen Rovinjban, Horvátországban. A képzés központi témája a Permakultúra pedagógia, fenntarthatóság és ökológiai nevelés volt – mind olyan területek, amelyek régóta érdekelnek, és szerettem volna ezekben rendszerszinten elmélyülni, működő nemzetközi példákat megismerni.

A hét során megismerkedtem a permakultúra rendszerével, 12 alapelvével, és betekintést kaptam abba, hogyan lehet ezt az oktatásban, különösen az iskolai kertek és kültéri tantermek kialakításában alkalmazni. Részt vettünk egy teljes iskolakert-tervezési folyamatban, amely során a megfigyeléstől a tervezésig minden fázist kipróbálhattunk. Nagy hatással volt rám, ahogyan a természetet tanítóként értelmeztük, és a fenntarthatóságot nemcsak tantárgyként, hanem szemléletként közelítettük meg.

A gyakorlati tudás mellett sok digitális eszközt is kipróbáltunk, amelyek jól beépíthetők az outdoor és projektalapú oktatásba – többek között a ChatGPT, Copilot, Gemini, Claude, Canva, Gamma vagy a Magic School alkalmazását. Ezek napi szinten használhatók lennének iskolánkban, akár tanórai keretek között, akár kollégák közti tudásmegosztásban.

A kurzus alatt számos csapatfeladatban dolgoztunk – például közösen terveztünk egy permakertet, egy napos projektet készítettünk „Méhek nélkül nincs élet” címmel, vagy jövőiskola-prezentációt állítottunk össze 2035-re vonatkozóan. Mindezek nemcsak a kreativitásunkat, hanem a tervezési és szervezési készségeinket is fejlesztették.

A leginspirálóbb rész számomra mégis az volt, hogy elkezdtem reálisan látni, hogyan lehetne a saját iskolánkban is elindítani egy permakert-projektet, akár egy kültéri tanterem létrehozásával, a tanulók bevonásával, projektalapú megközelítésben. A képzés megerősített abban, hogy a fenntarthatóság tanítása minden tantárgyban helyet kaphat, ha nyitottan és rendszerszinten közelítünk hozzá.

Külön szeretném kiemelni, mivel sokat jelentett nekem, hogy a program során lehetőségünk nyílt nemzetközi környezetben dolgozni, amely kiváló alkalmat teremtett a tapasztalatcserére és a jó gyakorlatok megosztására. Különösen értékesnek bizonyult a határon túli résztvevőkkel való együttműködés, amely hozzájárult a nemzetközi szemléletformáláshoz és a szakmai hálózat bővítéséhez is. Saját csoportomban a Felvidéken élő kollégákkal dolgozhattam együtt, más csoportokból Európa különböző városaiból érkezett pedagógusokkal cseréltünk tapasztalatokat. Sőt, a kölni kollégáktól meghívást is kaptunk, hogy tovább mélyíthessük egy nemzetközi találkozón iskoláink, pedagógusaink közötti nemzetközi szakmai munkát.

Rovinj csodás hátteret adott ehhez az élményhez – esténként közös vacsorák, séták a belvárosban, a végén pedig egy hajókirándulás a Limfjordba koronázta meg a hetet.

Iskolánkban már hagyománya van a tudásmegosztásnak: a tanév során Erasmus-napot tartunk, ahol minden résztvevő kolléga bemutatja tapasztalatait – én is készülök rá, hogy továbbadjam ezt az élményt és a megszerzett tudást.