Tanártovábbképzés külföldön - pályázattal

Elemek megjelenítése címkék szerint: teachersacademy

During the last week of January, I participated in an Erasmus+ training course in Athens alongside teachers from Cyprus, Estonia, Germany, Poland, and France. The course provided an excellent opportunity to exchange professional experiences, build international connections, and explore innovative teaching methodologies.

A central focus of the training was the Universal Design of Learning (UDL), a framework aimed at improving teaching and learning by considering how the human brain works. UDL promotes flexibility and variety to ensure lessons are accessible and meaningful for all students. We examined its three core dimensions: engagement (WHY), representation (WHAT), and action and expression (HOW), as well as its roots in architectural universal design principles, such as equitable use, flexibility, and intuitive instruction. These concepts can be applied in education through student-centred learning, adaptable materials, and clear routines.

Another key topic was differentiated instruction, which addresses students’ diverse backgrounds, needs, learning styles, and interests. We explored strategies such as pre-assessment, tiered tasks, flexible grouping, flipped classroom models, and the use of Bloom’s Taxonomy to support different achievement levels. We also discussed practical challenges, including time constraints, curriculum demands, and exam pressure.

In addition, we were introduced to digital and AI-supported tools — such as Notebook LM, Magic School, Genially, Canva AI, and Ludia — which can assist in lesson planning, activity creation, and inclusive teaching practices. A particularly impactful session focused on teaching a child with hearing loss, highlighting that language development is fundamentally brain-based.

Overall, my experience in Athens was truly enriching. Beyond the pleasant weather and cultural setting, I valued the professional relationships I built and the new pedagogical perspectives I gained. I also realized that I already apply many of these approaches in my teaching, while recognizing that there is always room for further growth and improvement.

hétfő, 15 szeptember 2025 17:45

A jövőről gondolkodni a nagymúltú Lisszabonban

Az EKKE Gyakorló Erasmus+ pályázata lehetőséget adott arra, hogy július végén – augusztus elején egy hetet töltsek Európa egyik legnagyobb múlttal rendelkező városában, Lisszabonban. Itt – ahol minden macskakő a régmúlt történelem egy darabja – tanulhattam arról, hogyan tudok úgy gondolkodni, hogy a jövő soha ne érjen váratlanul.

A Future Thinking – An Essential Life Skill for Students című kurzus nem csak arra mutatott rá, hogy tudatosítanunk kell magunkban az olyan megatrendeket, mint a mesterséges intelligencia térnyerése, vagy a klímaválság fenyegető jelenléte, de arra is, hogy mindig érhetnek minket olyan váratlan események, mint a koronavírus-járvány, egy fákat kidöntő, otthonokat és iskolákat megrongáló vihar, vagy a nem is olyan rég, Spanyolországban és Portugáliában bekövetkezett blackout. A kurzus során Stefanie Birkholz vezetésével próbáltunk közelebb kerülni ezekhez a jövőnket alakító jelenségekhez, hogy utolsó óráinkban, Carcavelos partján egy olyan projektet tudjunk prezentálni, amellyel hazatérhetünk úgy, hogy diákjaink kezébe is odaadhassuk a future thinking fegyverét. Hiszen minél több eshetőségre készülünk fel jövőnket illetően – a legrosszabbakat is beleértve – annál nagyobb eséllyel alakíthatjuk azt úgy, hogy számunkra a legkedvezőbb legyen.

Kurzusunk oktatója eredetileg nem Stefanie lett volna, azonban mégis úgy alakult, hogy az utolsó pillanatban elvállalta 11 fős csapatunk mentorálását, annak ellenére, hogy neki már volt egy saját csapata a hét délelőttjeire. Bár ő mérhetetlen szerénységgel állt a téma oktatásához – és mindig azt mondta, mi vagyunk az angyalai, azért is tud olyan lenni a kurzus, amilyen – mégis igazán kalandos napokat adott nekünk: játszottunk kincsvadászatot a Gulbenkian Múzeum kertjében; a világ legrégebb óta működő könyvesboltjából az Április 25-e hídon át átautóztunk a Tajo folyó túlpartjára, Alchocete-be, abba a kisközségbe, amely a közelmúltban vált az óceánparton nyaralásra vágyók közkedvelt helyévé; végül pedig Carcavelos strandján ünnepeltük narancslével a megszerzett bizonyítványainkat.

Ez az egy hét számomra felejthetetlen élményt és rengeteg hasznos tudást adott. A kurzuson tanultakon túl rengeteg újat láthattam a képzőművészet kapcsán is: graffitiket, festett csempéket és bábokat a történelem minden korszakából. Egy olyan helyen jártam, ahol teljesen természetes egyedül lenni, ahol az emberek az ebédszünetet a parkban töltik és ahol megjelenik a nagyváros minden összetevője, az emberek sokszor mégis olyan kedvesek és közvetlenek, mint a falusi szomszéd nénik.