Elemek megjelenítése címkék szerint: tréning

Sikeres Erasmus+ pályázatnak köszönhetően 2025. augusztus 3-9. között részt vehettem a Sikeres vezetőnek lenni a XXI. században című továbbképzésen. Azért választottam ezt a képzést, mert vezetői kompetenciámat szerettem volna fejleszteni és tapasztalatokat szerezni ezen a téren.

A kurzus célja az volt, hogy olyan gyakorlatban használható tudást, technikát és gondolkodásmódot adjon, amely a sikeres vezetőktől elvárt. Pedagógusként intézményvezetőnek lenni azért nem könnyű, mert a két szerep különböző készségeket és szemléletmódot kíván. Fontos, hogy vezetőként a mindennapok kihívásainak meg tudjunk felelni, s ehhez fontos a sikeres vezetőktől elvárt tudást elsajátítása, alkalmazása.

Érkezésünk napján ráhangoló feladatok segítségével megismerkedhettünk a mentorral és a csoporttársakkal, másnap pedig a csoporttársakkal közösen összegyűjtöttük azokat a tulajdonságokat, képességeket, amelyek a sikeres vezetői szerephez szükségesek. Megfogalmaztuk, hogy a képzés során mivel lennénk elégedettek, miben szeretnénk fejlődni. A jó vezető kritériumai alapján beazonosítottuk az erőforrásainkat és kompetenciáinkat a Thomas DISC modell alapján és ennek mentén meghatároztuk erősségeinket. Szituációs helyzetgyakorlatokon keresztül megtanultuk, hogy hogyan kommunikáljunk a Thomas DISC modell szerinti különböző személyiségtípusokal. Minden nap végén mini akciótervet dolgoztunk ki a tanultak mindennapi életben való alkalmazására. A tréning során megismerkedtünk a különböző kommunikáció típusokkal, melyek közül az asszertív kommunikációval foglalkoztunk alaposabban. Helyzetgyakorlatok segítségével az én üzenetekben történő kommunikációt és az értő figyelmet gyakoroltuk. A hét során megismerkedtünk a különböző vezetési stílusokkal is, és azzal is, hogy a szemléletváltás képessége hogyan kamatoztatható vezetőként. A rendelkezésünkre álló rövid idő alatt a konfliktuskezetés Thomas Kilman modelljével is foglalkoztunk és szituációs feladaton keresztül megoldást kerestünk arra vonatkozóan, hogyan lehet eltérő véleményekből közös megoldás. Védelmi technikákat ismerhettünk meg az nehéz helyzetekben kialakuló érzelemszabályozás területén, valamint helyzetgyakorlatokat végeztünk a Thomas DISC féle személyiségtípusok közötti kommunikációra vonatkozóan. Az időgazdálkodás mátrix segítségével megértettük, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy iskolai feladatainkat lehetőleg nyugodt, tervezett légkörben hajtsuk végre.

A kurzus záró napján összefoglaltuk a képzésen tanultakat, melynek tapasztalatait kölcsönösen megosztottuk egymással és egy másik kurzus résztvevőivel. Reflexióként visszajelzést kapott mindenki a csoposttársaktól, ami jó érzéssel  töltött el.

A kurzust egy közös hajóúttal zártuk, ahol kötetlen beszélgetés keretében tovább építhettük a kis Erasmus+ csapatunkat.

A szervezők a délelőtti képzéseken felül délutáni programokkal igyekeztek még tovább színesíteni Rovinj-ban eltöltött időnket. Ilyen szervezés keretében részt vehettem egy delfintúrán, egy kajaktúrán, ahol Rovinj városát a tengerről, kajakból nézve is megcsodálhattuk a félsziget csúcsán a Szent Eufémia székesegyházat, a szűk sikátoros utcákat és eleveztünk a közeli Katarina szigetre is, ahonnan pompás látvány tárult elénk a félszigetre.

Összegzésként elmondhatom, hogy egy nagyon színvonalas, változatos tematikájú és programokkal teli képzésen vehettem részt.

Sikeres vezetőnek lenni a XXI. században

Az általam vezetett Pais Dezső Általános Iskola sikeres Erasmus+ pályázatának eredményeképp 2025. augusztus 3-9. között részt vehettem a Sikeres vezetőnek lenni a XXI. században című továbbképzésen.

Az évek alatt felhalmozott tapasztalatok frissítését vezetőként is fontosnak tartom. És nem utolsó sorban: ki ne akarna sikeres vezető lenni a XXI. század hightech világában is? A célom elsősorban az volt, hogy olyan technikákat és módszertani eszközöket ismerjek meg, amelyek támogatják az időnként felbukkanó generációs kommunikációs és konfliktuskezelési kihívások megoldását.

A szakmai siker elképzelhetetlen az önismeret nélkül, ugyanis ez a vezetőknél fontosabb, mint gondolnánk, hiszen ezáltal jobban megértjük a partnereinket, a kollégáinkat, a közösségünket. A Thomas DiSC profilozási rendszer által több "fogást" is megismerhettünk a személyiségdimenzíókhoz kapcsolódóan. Ezt követően a szubjektív megítélés és a skatulyázás került előtérbe. Így az asszertív kommunikáció és az értő figyelem mint kommunikációs módszer számtalan megoldási lehetőségét ismerhettem meg. Akár a mindennapokból szerzett tapasztalatokból tudjuk, hogy számtalan vezetői stílus van, s mindegyiknek van előnye-hátránya. De az nem mindegy, hogy melyik válik hangsúlyossá a munkánk során, hiszen időnként hajlamosak vagyunk jól összegubancolni a kollégákat a homályos impulzusainkkal. De egy kis átgondolással minden csomó kioldható.

A mindvégig gyakorlatokon alapuló továbbképzés lehetővé tette a résztvevők számára a határok feszegetését, a keretből való kilépést. Első nekifutásra azt gondoljuk, hogy ez mennyire banális, de – ahogy egyre jobban elmerültünk a keretek labirintusába, be kellett látni, hogy ez nagy kihívás adott esetben. De a „Be SMART!”-ot nem szabad szem elől téveszteni. A keretátlépések után a megküzdési stratégiákkal és az érzelemszabályozással ismerkedtünk. Gyakorló vezetőként számtalan ismerős helyzet jött elő, de a win-win állapot elérése még mindig kihívás elé tudott állítani.

A továbbképzésünket a disszemináció zárta. Tetszett, hogy hangsúlyt kapott ez a momentum is, hiszen pedagógusként és vezetőként is fontos szempont, hogy hogyan tudjuk megosztani másokkal a megszerzett ismereteinket.

A csoportunkban és a disszemináló társcsoportban szlovákiai, szerbiai és erdélyi kollégákkal dolgoztunk együtt. Az így kialakult nemzetközi közeg adekvát volt arra, hogy jobban megismerjük egymás kultúráját, betekintést kapjunk nemzetközileg is más oktatási rendszerekbe.

Szeretném kiemelni, hogy a továbbképzésünk egy csodálatos és inspiratív rovinji környezetben volt megszervezve, ahol meglepően alacsonyan és emberközelségben szálltak a sirályok. A jelenség R. Bach Jonathan, a sirály című művét jutatta eszembe. Végezetül a műből vett, idevágó idézettel zárom gondolataimat: "Jonathan számára a repülés nem a zsákmányszerzéssel egyenlő - célja magának a repülés szépségének a megélése, amely a tökéletesedés útjának is tekinthető. Tökéletesen akar repülni, ezért folyamatosan gyakorol, igyekszik megismerni képességeit és azok határait. Ennek érdekében még a kiközösítést, a magányt is vállalja. Minden értelemben felfelé törekszik, s a dimenzióhatárokon átívelve megéli, hogy a halál nem megsemmisülés, hanem valójában út az egyre teljesebb és tágasabb valóságok felé."