Elemek megjelenítése címkék szerint: csoportmunka
A 21. századi készségek fejlesztése PBL, MI és alkalmazások segítségével
A képzés napi programja
Az első napon megérkeztünk a képzés helyszínére, regisztráltunk, majd megismerkedtünk a környezettel, és részt vettünk a tűz- és balesetvédelmi tájékoztatón. A tréner bemutatta a kurzus programját és céljait, ezután pedig mi, résztvevők is bemutatkoztunk. Röviden ismertettük intézményünket, szakmai munkánkat és azt, hogy mit szeretnénk elérni a képzés során. A napot közös vacsorával és kötetlen beszélgetéssel zártuk.
A második napon a 21. században szükséges készségekkel foglalkoztunk. Áttekintettük többek között a kreatív problémamegoldás, az együttműködés, a digitális írástudás, a kritikai gondolkodás és az alkalmazkodóképesség jelentőségét. Interaktív és önreflexiós feladatokon keresztül megvizsgáltuk, hogyan jelennek meg ezek a készségek saját tanítási gyakorlatunkban, és miként fejleszthetők projektalapú tanulással.
A harmadik napon részletesebben megismertük a projektalapú tanulás, vagyis a PBL módszertanát. Megvizsgáltuk egy jól felépített projekt legfontosabb elemeit, például a központi kérdést, a tanulói önállóságot, a valós életből vett problémákat és a reflektív tanulást. Kiscsoportos munkában különböző projektelemeket terveztünk, valamint tanári és facilitátori módszereket próbáltunk ki.
A negyedik napot egy teljes PBL-projekt kidolgozására fordítottuk. Csoportokban választottunk témát, meghatároztuk a projekt céljait és megterveztük a tanulói feladatokat. Kidolgoztuk a megvalósítás lépéseit, a tanári támogatás módját, valamint a visszajelzés és az értékelés formáit. Olyan projekt létrehozására törekedtünk, amelyet saját tanítási gyakorlatunkban is fel tudunk használni.
Az ötödik napon a ChatGPT oktatási alkalmazási lehetőségeit ismertük meg. Áttekintettük a működését, előnyeit és korlátait, majd gyakorlati feladatokon keresztül próbáltuk ki, hogyan segítheti a projektalapú tanulást. Használtuk ötlet- és kérdésgenerálásra, szövegek különböző nyelvi szintekre történő átdolgozására és a tanulók önálló munkájának támogatására. Beszéltünk a mesterséges intelligencia biztonságos, kritikus és etikus használatáról, valamint a plágium kérdéséről is.
A hatodik napon olyan digitális alkalmazásokat és eszközöket próbáltunk ki, amelyek segíthetik a projektmunkát, a kreatív tartalomkészítést, az együttműködést és a tanulói visszajelzést. Megismerkedtünk többek között a Canva, a Book Creator, a Padlet és a Mentimeter lehetőségeivel. A nap végére minden résztvevő összeállított egy saját, a tanítási gyakorlatában is használható digitális eszköztárat.
A csoportunk által kidolgozott projekt
A képzés során egy ötnapos, „A jövő városa” című projektet dolgoztunk ki. A projekt vezérkérdése az volt, hogy ha kómába kerülnénk, hibernálnának bennünket, és száz év múlva ébrednénk fel, hol és hogyan élnénk. A tanulók először elképzelik saját jövőbeli életüket, majd csoportokban megterveznek egy 2126-ban működő mikroközösséget. A Tinkercad segítségével 3D modelleket készítenek, az épületek és az utak elemeit pedig lézervágóval állítják elő. A projekt végére a csoportok makettjei egy közös jövővárossá kapcsolódnak össze, amelyet egy kiállítás keretében mutatnak be.
Nemzetközi kapcsolatok és jó gyakorlatok
A képzés nemzetközi jellegét az is erősítette, hogy csoportunkban a magyarországi résztvevők mellett egy vajdasági (szerbiai), illetve egy felvidéki (szlovákiai) iskola pedagógusa is jelen volt. A közös munka során megismerhettük egymás oktatási környezetét, pedagógiai tapasztalatait és bevált módszereit. Különösen hasznos volt a projektalapú tanulással, a digitális eszközök alkalmazásával és a mesterséges intelligencia oktatási felhasználásával kapcsolatos jó gyakorlatok megosztása.
A közös délutáni programokon további vajdasági és felvidéki pedagógusokkal is lehetőségünk nyílt kötetlen szakmai beszélgetésekre. Ezek a találkozások hozzájárultak szakmai látókörünk bővítéséhez, a különböző oktatási sajátosságok jobb megértéséhez és új szakmai kapcsolatok kialakításához.
Befogadó környezet kialakítása és a Francia Riviéra
2022. augusztus 1 – augusztus 6.
Designing Inclusive Learning Environments (ILE) to Support all Students (DILEs)
Europass Teacher Academy, Nice
Befogadó környezet kialakítása és a Francia Riviéra
A sikeres Erasmus+ Zöldhullámban pályázatunk eredményeként egy hetet Franciaországban, Nizzában tölthettem, ahol, amellett hogy megismertem a várost és környékének festői szépségű helyeit, egy igazán sokszínű tanári csapat része lehettem. Finnek, görögök, spanyolok, ír, cseh és rajtam kívül egy másik magyar iskola kollégája vett részt a kurzuson, így összesen 11 főből állt a lelkes európai csapat. Az öt nap során rádöbbentünk, hogy bár természetesen vannak különbségek az oktatási rendszereink között, mégis hasonló problémákkal kell szembenéznünk a diákok közti megkülönböztetés, címkézés, kirekesztő magatartások megnyilvánulása miatt.
Az ilyen helyzetekben nyújtott segítséget vezetőnk, Natalie Croome, aki ausztrálként (Tasmániáról) bejárta a világot, Afrikában is tanított, így személyében olyan vezetőt kaptunk, aki sokszor találkozott már ezekkel a tapasztalatokkal, és autentikusan tudott a kurzus témájában megnyilatkozni. Fontosnak tartom az elfogadó tanterem jelenlétét, hiszen így tudunk csak megfelelő, hatékony csoportmunkára építeni, történjen az adott osztályon belül felmerülő kirekesztés vagy az iskola több osztályából szerveződő, akár környezetvédelemmel kapcsolatos projekt formájában.
Az iskolánk Nizza belvárosában volt, Natalie légkondicionálóval, az asztalokat csoportmunkára „berendezve” igyekezett a kellemes környezetet biztosítani. Az órák menetére tehát elsősorban a páros, illetve csoportban történő megbeszélések voltak jellemzőek, azaz a választott témát sokszor kisebb, majd ezt bővítve egyre nagyobb, végül az egész csoport létszáma szerint beszéltük meg. Az órák másik részében prezentáció formájában kaptunk ismereteket az említett témákról, melyekhez Natalie és mi is gyakorlati példákat fűztünk. Harmadrészben pedig rövid előadással kellett készülnünk országunk, városunk és iskolánk, tehát szűkebb környezetünkről, így még inkább megismerhettük más iskolák helyzetét, körülményeit.
Számomra a legalapvetőbb felismerés az a szempont volt, hogy a csoportok kialakulásánál az egymástól merőben különböző diákok is erősebb csoportot hozhatnak létre, hiszen különböző értékekkel rendelkezve egészítik ki egymást. Ahhoz hogy a diák jobban megismerje önmagát, illetve a tanár is a diákot (ez a csoportok kialakításánál nagyon fontos szempont), önismereti kérdőíveket ismertünk meg.
Fontos szerepet kapott a vizualitás is, hiszen a tanóráinkon felmerülő problémákat csoportosítva, színes papírokra felírva, ábrába rendezve gyűjtöttük össze, melyekre a kurzus végén, a megszerzett tudással igyekeztünk válaszolni.
A képzés végén egy gyönyörű kiránduláson vehettünk részt, a Földközi – tenger élővilágának egy kis szeletét búvárkodás által ismerhettük meg, ami igazán izgalmassá tette utolsó napunkat, látványos lezárását adva a felejthetetlen élménynek.
Iskolánk Erasmus + oldala, Zöldhullámban pályázat elérhetőségével:
https://tomorkenyi-szeged.edu.hu/index.php/erasmus/zoldhullamban-2020
https://www.facebook.com/groups/497500501342916
Hálás vagyok, hogy részt vehettem ebben a mobilitási programban, és ezúton szeretném megköszönni a lehetőséget, a segítséget és a támogatást az iskolai projekt koordinátoroknak, az iskola vezetőségének.
Horváth Szabolcs István
Szegedi Tömörkény István Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Technikum
Tanártovábbképzés külföldön - pályázattal