Elemek megjelenítése címkék szerint: szakmai fejlődés

Játsszunk szakmát! – játékos módszerek és digitális eszközök a pályaorientációs tevékenységekben

2025. augusztus 3–9. között első alkalommal vehettem részt Erasmus+ tanártovábbképzésen, a horvátországi Rovinjban. A „Játsszunk szakmát!” elnevezésű kurzus témája a pályaorientáció volt, különös tekintettel a játékos módszerek és digitális eszközök használatára. Rovinj gyönyörű környezetet biztosított ehhez az egyhetes tanulási folyamathoz, amely számomra szakmailag és emberileg is maradandó élményt jelentett. A továbbképzést azért választottam, mert tanárként kiemelten fontosnak tartom a diákok pályaorientációjának támogatását. Úgy gondolom, hogy a jövőbeli hivatás megtalálása sokkal könnyebb, ha a tanulók játékos, élményszerű tevékenységeken keresztül fedezhetik fel saját képességeiket, érdeklődésüket. Iskolámban is szeretném aktívan hasznosítani a megszerzett tudást, és bekapcsolódni a pályaorientációs nap szervezésébe. A trénerünk, Szabadiné Viszmeg Erzsébet szakértelmével és lelkesedésével végig inspiráló légkört teremtett. A kurzus során rengeteg új módszert próbáltunk ki: jégtörő és önismereti játékokat, társasjátékokat, digitális alkalmazásokat. Megismertük például a Goosechase, Kahoot, Mentimeter, Plickers, Baamboozle és Wordart használatát, de készítettünk közösen Google-űrlapokat, prezentációkat és vicces illusztrációkat is. Kipróbáltuk, hogyan lehet a ChatGPT-t bevonni a pályaorientációs feladatokba – ez különösen izgalmas tapasztalat volt számomra. A kurzus egyik legnagyobb értéke a nemzetközi környezet volt. A csoportban Magyarország különböző pontjairól érkezett kollégák mellett egy résztvevő Szerbiából is jelen volt. Ez lehetőséget adott arra, hogy tapasztalatot és jó gyakorlatot osszunk meg egymással, és betekintést nyerjünk abba, hogyan zajlik a pályaorientáció más országokban. A transznacionális tapasztalatcsere számomra különösen értékes volt, hiszen új szempontokat és ötleteket adott a saját tanári munkámhoz. A hét során nemcsak az elméleti ismereteket bővíthettük, hanem sok gyakorlati tapasztalatot is szereztünk. Csoportos feladatok, szituációs játékok, interjúkészítés a városban mind segítettek abban, hogy lássuk: a diákok számára mennyire élményszerűvé tehető a pályaválasztással való foglalkozás. A tanulás mellett kulturális programokon is részt vettünk. Városnézés Rovinjban, kirándulás Pulába, valamint egy közös hajókirándulás tette teljessé az élményt. Ezek az alkalmak lehetőséget adtak a közösségépítésre, a kötetlen beszélgetésekre és a tapasztalatcserére is. A záró alkalom során bemutattuk egymásnak, mit tanultunk az egy hét alatt. Úgy érzem, hogy a kurzus három fő hozadéka számomra a szakmaiság, az élmények és a közösségépítés, valamint a nemzetközi együttműködés megtapasztalása volt. Hálás vagyok, hogy részt vehettem a képzésen, és biztos vagyok benne, hogy a megszerzett tudást és ötleteket a mindennapi munkám során is hasznosítani tudom majd.

Dabas, 2025. augusztus 18. Gudmon Edina, Szent János Katolikus Általános Iskola

2025. augusztus 3-9. között első alkalommal vettem részt Erasmus+ továbbképzésen Horvátországban, a festői szépségű, hangulatos Rovinjban.

Nagy izgalommal, érdeklődéssel vártam ezt az augusztusi hetet, a helyszínt, a kollégákat, a képzés témáját. Ez az olasz-horvát kisváros azonnal szívembe lopta magát, az Adria égköve, s a kapott élmények bőven meghaladták reményeimet. Nagy öröm volt számomra, hogy több ország pedagógusával is találkozhattam, megismerhettem őket, tapasztalatokat cseréltünk, a külföldi oktatásba-nevelésbe is betekintést kaptam.

Választott kurzusom, a Játsszunk szakmát! - játékos módszerek és digitális eszközök a pályaorientációs tevékenységekben, céljai teljes mértékben megvalósultak. Hét fős kis csapatunkban egyedüli óvodapedagógusként vettem részt, s így eleinte kihívásnak is éreztem, hogy fogom megtalálni a helyemet a pályaorientációs tevékenységekben, de a képzőnk figyelmessége, szakmaisága, profizmusa, kreativitása nagy mértékben segítette a munkámat. Differenciált, az én területemhez tartozó, kapcsolódó egyéni feladatokat is kaptam, melyekben nagyon sok sikerélményhez jutottam. Fantasztikus pedagógustársaimmal igazán jó együttműködésben, csoportmunkában tevékenykedtünk, de projektmunkát is végeztünk. Nagy mértékű digitális kompetenciafejlesztés valósult meg, új IKT-applikációkat, különböző webes felületek kezelését, online forrásokat ismerhettem meg, pl.: Trello, Padlett, Wordart, Coogle, Plickers, Mentimeter, Goosechase, stb. Mindemellett bővítettem tudásomat a mesterséges intelligencia hasznos, szakmán belüli használatával kapcsolatban is. Rengeteget játszottunk, elsajátítottunk önismeret-fejlesztési gyakorlatokat, megtanultunk különböző játékos módszereket és azok alkalmazásait. Ismerkedtünk a szakmákkal, ágazatokkal, ötletbörzét tartottunk, szituációs gyakorlatokat, szerepjátékokat végeztünk, így a gyakorlatorientált, tartalmas, játékos napok alatt valódi élményalapú tanulás folyt, melyet könnyedén be tudok építeni a pedagógiai munkámba. Fejlődött angol és német nyelvtudásom, önkifejezésem a nemzetközi munkahelyi és társadalmi helyzetekben.

Az itt megszerzett tudás mellett, olyan élményeket is adott ez az isztriai kisváros, amit sohasem fogok elfelejteni. Ilyen a tenger kéksége, a szél sejtelmes hangja, az óváros szépsége, a gasztronómia, a közös hajókirándulás, a kulturális programok, a fantasztikus emberek, a nemzetközi kapcsolatok. Már most tudom, hogy az itt megszerzett ismeretek, tapasztalatok, közösségi élmények gazdagítani fogják óvodánk szakmai életét is. Továbbá az új módszerek megtanulásával, már látom, hogy kreativitásom még jobban ki tud bontakozni a gyermekekkel töltött hétköznapokban is. 

Amikor először megérkeztem Rovinjba az Erasmus+ képzésre, azonnal megcsapott a mediterrán város nyugodt, mégis pezsgő légköre. Már a nyitónapon éreztem, ez a hét nem pusztán egy tanfolyam lesz, hanem olyan szakmai és emberi találkozások sorozata, amelyek hosszú távon formálják a pedagógusi munkámat.

Az ünnepélyes megnyitón a szervező lelkesen üdvözölte a résztvevőket – magyarországi, erdélyi magyar, és francia pedagógusokat –, és már ekkor világossá vált, hogy a következő napokban a sokszínűségből fogjuk meríteni az inspirációt. A székek körberendezése és a formális bemutatkozás helyett bevezetett mozdulat- és névjáték nemcsak nevetést hozott, hanem azonnal lebontotta a távolságot köztünk. Már az első óra után úgy éreztem, itt bátran megoszthatom a tapasztalataimat, és nyitott szívvel fogadhatom a többiekét.

A hét során minden napot élményalapú gyakorlatok indítottak. Ezek a közös bemelegítések, fókuszjátékok és rövid relaxációk nem csupán a napra hangoltak rá, hanem módszertani ötlettárként is szolgáltak. Megtapasztaltam, mennyire hatékony lehet egy 5 perces figyelemfókuszáló feladat a diákok motiválásában, vagy egy kreatív szoborjáték az együttműködés fejlesztésében.

Különösen maradandó élményt adott a „54321” módszer, amely segít néhány perc alatt lecsendesíteni a gondolatokat, melyre tanári pályánk során igencsak szükségünk van.

A szituációs gyakorlatok során különféle tanári szerepeket és iskolai helyzeteket modelleztünk, majd szerepcserékkel elemeztük a kommunikáció és a testbeszéd hatását. Ez nemcsak a konfliktuskezelési technikáimat finomította, hanem rámutatott, milyen fontos tudatosítani a pedagógus szerepét az iskolai közösségben. Új szemlélettel, friss ötletekkel tértem haza, hogyan lehet az alá- és fölérendeltségi helyzeteket rugalmasan kezelni, a közös célokat szem előtt tartva.

Az egész hetet átszőtte a csapatmunka élménye. A feladatok sosem maradtak a tanterem falain belül – a beszélgetések átnyúltak a közös étkezésekre, esti városnézésre, sőt a hét zárásaként a hajókirándulásra is. A tenger közepén, a szigetek ölelésében úszva beszélgettünk arról, hogyan építhetjük be ezeket a módszereket a saját iskolai környezetünkbe. A közös élmények barátságokat szőttek, amelyek túlmutatnak a projekt határain.

A rovinji hét számomra nemcsak módszertani bővülést jelentett, hanem szemléletformálást is. Megtapasztaltam, hogy a szakmai fejlődés legmélyebb formája az, amikor tanulunk egymástól, közösen nevetünk, és együtt találjuk meg a választ a mindennapi pedagógusi kihívásokra.

Hazatérve nemcsak új technikákat viszek be a tanóráimra, hanem egy újfajta hozzáállást is, hogy minden helyzet lehetőség a kapcsolódásra, minden tanulási pillanat élmény, és minden közösség erőforrás.