Kurzus címe: A kiegyensúlyozott tanár – stresszkezelés, konfliktusfeloldás és én-határok

Helyszín és időpont: Málta, 2026. április 6-11. (tavaszi szünet)

Kurzusvezető: Benkő Imola Orsolya

Vannak pillanatok egy pedagógus életében, amikor a szakmai eszköztár bővítése helyett a belső erőforrások újrafelfedezésére van nagyobb szükség. Egy érzelmileg megterhelő időszak közepén érkeztem Máltára, az Erasmus+ program keretében megrendezett 'A kiegyensúlyozott tanár' kurzusra. Nem titkolt célom volt, hogy a tanítás módszertana helyett most önmagamra, a saját belső konfliktusaimra és határaimra fókuszáljak. Benkő Imola Orsolya kurzusvezető szakmai támogatása már ismerős volt számomra a tavalyi, rovinji 'Láthatatlan Színház' képzésről, így bizalommal vágtam bele ebbe az olykor fájdalmasan őszinte, de annál felszabadítóbb folyamatba.

A kurzus számomra túlmutatott a hagyományos stresszkezelési technikák elsajátításán. A tavalyi rovinji „Láthatatlan Színház” kurzus után, amely az érzékenyítés és önismeret kapuit nyitotta meg, a máltai képzés a belső konfliktusaim megértésére és az én-határok tudatosítására fókuszált.

Meghatározó élmény volt a Státusz séta és a „Fel és Le” játék, amelyek kíméletlen tükröt tartottak aktuális lelki állapotom elé. Az elmélyülést a Boal-féle „Zsaruk a fejben” technika és a „Szerepbolt” gyakorlat segítette, melyek rávilágítottak a belső elvárások és a valós igények feszültségére. Bár az asszertivitás és a nemet mondás gyakorlatai kihívást jelentettek, a Narratív önreflexió („Az én történetem”) segített elindítani az újjáépítési folyamatot.

Alsó tagozatos tanítóként meggyőződésem, hogy a pedagógus lelki egészsége a tanítás alapköve. A gyerekek ösztönösen megérzik tanítójuk minden rezgését, ezért a saját jól-létem közvetlenül kihat a tanítványaim fejlődésére és a csoportlégkörre.

A tanultakat a harmadik osztályosaimmal végzett reggeli körökbe építem be. Terveim között szerepel a Tudatos séta, a csendgyakorlatok és a gondolat-elengedési technikák bevezetése, célul tűzve ki a szociális és érzelmi kompetenciák fejlesztését már kisiskolás korban.

Málta építészeti öröksége lenyűgöző, ugyanakkor a túlzott beépítettség és a fenntarthatósági szempontok hiánya (pl. hulladékkezelés, műanyaghasználat) kontrasztban állt a belső egyensúly keresésével. Ez a tapasztalat megerősített abban, hogy a belső és a külső környezetünk védelme elválaszthatatlan egymástól.

A képzésen két kollégámmal vettem részt, így a tapasztalatok átadása közös munka lesz. Egymást támogatva tervezzük megosztani a tanult játékokat és önismereti gyakorlatokat a nevelőtestülettel, segítve ezzel a kollegiális közösség mentális egészségmegőrzését.

A máltai hét végére rájöttem, hogy a 'kiegyensúlyozott tanár' nem egy statikus állapot, hanem egy folyamatos munka önmagunkkal. Bár a szigeten tapasztalt környezeti visszásságok és a saját belső vívódásaim olykor nehézzé tették az utat, a drámapedagógia eszközei segítettek elindítani az újjáépítést. Hazatérve nemcsak technikákat hoztam magammal a harmadik osztályosaim számára, hanem egy fontos felismerést is: akkor tudok valódi derűt és biztonságot sugározni a gyerekek felé, ha merek szembenézni a saját árnyékaimmal is. Ez az Erasmus-mobilitás számomra nem csupán egy képzés volt, hanem az első magabiztos lépés egy tudatosabb és önazonosabb pedagógusi lét felé.