Elemek megjelenítése címkék szerint: Dublin

Első alkalommal vettem részt Erasmus+ programon. A jelentkezéssel az volt a célom, hogy  szakmailag fejlődjek, világot lássak és új embereket ismerjek meg. Félelemmel telve, mégis izgatottan vágtam bele az utazásba, mert már az indulás előtt sejtettem, hogy fontos része lesz ez az időszak az életemnek.

2 hetet töltöttem el Dublinban, ahol két angol nyelvű képzést végeztem el a CES-központban. Az első kurzus „Methodology and Language Development” néven módszertani ismereteket és angol nyelvfejlesztő gyakorlatokat tartalmazott. A második héten a CLIL kurzus pedig a tanári készségfejlesztésre összpontosult, kiegészülve az  IKT-eszközök használatával, weboldalak gyakorlati bemutatásával.

A tanórák reggel 9 órától 13 óráig tartottak, azonban a tanárunk fiatalsága és humoros személyisége által kevésbé éreztem hosszúnak és fárasztónak a tanulással töltött időt. A változatos, játékos-dramaturgiai feladatoknak köszönhetően minden nap élménnyel gazdagodtam.  A csoportban 9-en voltunk, vegyesen lengyel, cseh és magyar nemzetiségű tanárokkal, akiktől nagyon sokat tanultam. Motiváló volt látni más kultúrából érkező kollégák pozitív világlátását, szakmai-emberi hozzáállását a tanításhoz. A közös tanulás és a délutáni kirándulások során nem csupán jó csapattá kovácsolódtunk, hanem igazi jóbarátokká. Fantasztikus volt együtt fölfedezni a város szépségeit, és kulturális programokon is részt venni. Többek között ellátogattunk a Nemzeti Múzeumba, a Hugh Lane Galériába, és a város mellett található tengerparti településre, Howth-ba is. A legszebb élményeim közé tartozik, amikor egy egész napos kirándulás keretében elutaztunk a Moher-sziklákhoz. Sohasem gondoltam volna, hogy lehetőségem lesz Írország egyik legszebb részére eljutni.

Ez volt az első Erasmusom, de biztosan nem az utolsó. Sokkal többet kaptam ettől az úttól, mint amit vártam. Élményeket, barátokat, fejlődést az angol nyelvben és önmagamban is. Dublinban sok kihívással, váratlan helyzettel néztem szembe, amely türelmet, optimista gondolkodást és kitartást tanított.  Örömmel várom a szeptembert, hogy a tanulóknak átadhassam amit tanultam, és ezáltal ők is többé váljanak.

Methodology and Language Development 

“Take a deep breath before you start your adventure in Dublin” olvastam Dublinba indulás előtt, ahol is a Methodology and Language Development kurzuson a pécsi Cserepka iskolát képviseltem. Sok-sok izgalom és több mint egy év várakozás után végre elérkezett az én dublini kalandom napja is. 

Nagy levegő… és irány Dublin. Az első pillanatban beleszerettem a városba, mely annak ellenére, hogy milliós nagyváros, mégis élhető, tiszta, barátságos és vendégszerető. A Centre of English Studies által szervezett kurzus maximálisan igazodott a résztvevők igényeihez. Az érkezés előtti szintfelmérő,az elvárásaink, valamint a munka tapasztalatok előzetes felmérése és  megosztása  lehetővé tette, hogy mindenki a neki megfelelő csoportba kerüljön.Jómagam a B1 nyelvi szint feletti és 12 évnél idősebb nyelvtanulók oktatásához vártam eszközöket, technikákat, gyakorlati megoldásokat.  Rengeteg játékot, szókincsfejlesztő feladatot tanultam melyek minden nyelvi szinten alkalmasak a passzív szókincs aktivizálására, a saját élményen alapuló tanulás pedig lehetővé teszi a gyors bevésést.A kommunikatív nyelvi megközelítés eddig is közel állt hozzám, most azonban eszközök egész arzenálja van a birtokomban. Szemléletet tanultam,technikákat sajátítottam el, hasznos weboldalakat ismertem meg és nem utolsósorban kapcsolatot építettem. Mi magyarok hajlamosak vagyunk alábecsülni magunkat. Akár a nyelvi szintet, akár módszertani kultúrát tekintve sem kellett szégyenkeznem.A csoportban lengyel illetve magyar kollégák voltak, akikkel gyorsan összecsiszolódtunk, közös programokat szerveztünk, így a nyelvgyakorlás nem fejeződött be az órák végeztével. Az iskola szinten minden délutánra szervezett közös programokat, együtt ellátogattunk a tengerpartra, kiállításokra, gyalogosan felfedeztük a várost. Természetesen meglátogattam a Phoenix parkot a dublini állatkertet, a Wax múzeumot és…...felsorolni is sok merre jártam.Egy biztos… Dublin, még visszajövök!

2019 nyarán két hetet tölthettem Írországban Dublinban az Erusmus köznevelési mobilitási pályázat keretében. Iskolánk már a második évben nyert támogatást a pedagógusok továbbképzéséhez, ezáltal nemzetközi kapcsolatainak számának növeléséhez.

CLIL módszertani képzést választottunk, nyelvi képzéssel kiegészítve. A CLIL - a tartalom és a nyelv integrált tanulása, azaz a tantárgyakat idegen nyelven tanítják kettős célokkal, nevezetesen a tartalom megtanulásával és az idegen nyelv egyidejű tanulásával. Az informatika tantárgy mindig is közeli kapcsolatban állt az angol nyelvvel, továbbá jó lehetőséget biztosít más tantárgyak ismereteit beépítésére a különböző irodai alkalmazások, szoftverek oktatása során.

A Ulearn iskola szervezésében vettem részt a kurzusokon, mely igazán hasznos, a mindennapokba beépíthető technikákat, módszereket mutattak meg számunkra. A két hét alatt teljes mértékben sikerült átvennünk a CLIL módszertanát, a források felkutatásától, a tananyag testre szabása korcsoportok, osztályok számára. Számos különböző feladattípust ismerhettünk meg, illetve a különböző országokból érkező kollégák lehetőséget biztosított tapasztalataink, módszereink egymás közötti megosztására. Pozítiv megerősítést jelentette, hogy a nyelvi órákon tanáraink a CLIL módszertannal építették fel a tanórákat, aktivitásunkra helyezték a hangsúlyt. Így diákként is megtapasztalhattuk a CLIL módszertanát.

Mindemellett az iskola a szabadidőnkben sem hagyott magunkra minket. Különböző programokat szerveztek - elsősorban kirándulásokat - Dublin és Írország felfedezésére, az ír életmód, kultúra megismerésére.

Fantasztikus 2 hét volt, mely során mind pedagógiailag, mind az angol nyelv tekintetében tudásom, ismereteim nőttek. A pályázat, mobilitás szervezése, végrehajtása során pedig egyéb képességeim, készségeim, önismeretem fejlődött.

Köszönöm Erasmus+!

Az Erasmus+ projeknek köszönhetően 2 hetet töltöttem Dublinban, ahol az Alpha College-ban minden délelőtt angol nyelvi kurzuson (B2- be kerültem), az első hét délutánjain pedig testnevelő tanárok számára szervezett programokon fejleszthettem nyelvtudásomat és szakmai ismereteimet. A nyelvi kurzuson 14-en kerültünk egy csoportba, volt köztünk több olasz, két spanyol, egy-egy francia, lengyel, ukrajnai, srí-lankai és szudáni. Tanáraink érdekes feladatokat adtak, sokat kellett csoportban és párokban kommunikálnunk, minden napra kaptuk házi feladatot, és péntekenként tesztet írtunk, majd az előre megadott témákban prezentáltunk a többieknek….Szóval, nem unatkoztunk. A testnevelők számára is izgalmas programokat szerveztek, legjobban az szteptánc tanulása, ill. az ír nemzeti sportok, a hurling, a gaelic football-és a rocketball bemutatása-és kipróbálása tetszett. Furcsa egy játék a gaelic, szinte mindent szabad, a labdát rúghatod, dobhatod, léphetsz vele 4-et (de, mint mondták, ez olyan fourish, értsd: 4 lépés „körül”, ami lehet akár 6 is…) A második hét délutánjain és hétvégén minden nap várost néztünk vagy kirándultunk csoporttársainkkal, ill. a kint megismert magyar kollégáinkkal: hegyet másztunk Bray-ben, jártunk Howt csodás tájain, gyönyörködtünk „Cliffs of Moher” 2-300 m magas szikláiban, ahol semmi nem véd a lezuhanástól, és jártunk az Óriások Útján is, közben jókat beszélgettünk. Órám szerint 2 hét alatt több, mint 200 km-t tettünk meg gyalog. Az én „host family”-m egy igen kedves, 60 év körüli hölgy volt, aki finomabbnál –finomabb, egészséges ételekkel lepett meg minket. Minden nap „kikérdezett”, mi történt aznap, mi tetszett a legjobban, érdeklődött a hazámról, és sokat beszélt a sajátjáról, történelméről, jelenéről… Eleinte nehezen értettem, mert furcsa, állítólag „dublini tájszólással” beszélt, kis idő kellett, mire rájöttem, a push -- put-ot, az aush--out-ot, a gosh--got-ot jelent, etc. . Rengeteg tapasztalattal, ismerettel és élménnyel gazdagodva tértem haza, ezzel a gondolattal: szeretnék több hasonló programon is részt venni! :)

Az általam már nagyon várt továbbképzés júliusban volt, az ír fővárosban, Dublinban. A helyszín a város központjában, az Alpha College of English továbbképző intézményben volt. Másodszor jártam Írországban, és im-már másodszor vettem részt Erasmus+ kurzuson, mi több, ugyanabban az intézményben. Várakozása-imnak megfelelően a legnagyobb mérték pozitív visszajelzésként élték meg visszatérésemet. Annál is inkább, mert kihangsúlyoztam érkezéskor, kifejezetten az ő képzésükre voltam kíváncsi, így erre pályáz-tam. Emberileg, szakmailag és az iskolai leendő alkalmazást illetően maximálisan megbíztam bennük. Nagyon kíváncsi voltam a tanfolyamra. Hosszas előkészítés előzte meg a kiutazást, a szokásos módon felkészültünk az az iskolában, illetve a már menetrendszerűen megkapott anyagokat előre áttanulmá-nyoztam. Még egy online nyelvi teszt kitöltésére is vállalkoztam. Jólesően nyugtáztam az eredményem javulását, melyet a szavak és fogalmak elsajátításán túl a bátorságnak és a megszerzett rutinnak tudtam be. Az intézmény már másfél évtizedes gyakorlattal rendelkezik a „tengeren túli tanárok” továbbképzésé-ben. Ezen felül sokrétű tevékenységet folytat, elsősorban nyelvtanfolyamok és -vizsgák megszervezés és lebonyolítása területén, lenyűgöző nemzetközi és multikulturális környezetben. Ennek tapasztalatait felhasználja az általam elvégzett kurzus tartalmi és formai alakítgatásában. A mármegismert és meg-szokott rutinjukat látva, bizalmam egyre nőtt. Kedves fogadtatásuk minden várakozásomat felülmúlta. Figyelmesen tanulmányoztam a kapott anyagokat, mert iskolai gyakorlatomban igyekeztem mintegy „elébe menni” az ott tanulandóknak. Számítottam rá, hogy a tanulóknak nem lesz idegen ez a módszer, az év során be is vált néhány próbálkozásom. Azonban a napi gyakorlat során egyre jobban éreztem szükségét annak, hogy a területen tovább képezzem magam. Éreztem, hogy a projekt módszer ígére-tessége rengeteg perspektívát rejt magában A tanfolyam minden elképzelésemet felülmúlta ismételten. Nagyon jól felkészült oktatói gárda fogadott minket, és már az első napon érződött a fogadókészség, az empátia és a szervezettség. Könnyed rutin-nal igazították el a képzések hallgatóit, és haladéktalanul elkezdődtek a foglalkozások, melyek tempója végig lendületes volt. Külön örültem annak, hogy a műhelyfoglalkozások közül néhányat (kevesebbet, mint tavaly) délutánonkénti látogatások követtek a város nevezetességeinél. Jó volt újra látni az ismert helyszíneket, és még több újat megismerni Módszertani megalapozásaik óriási mértékben gyarapították egyéni elképzeléseimet és egy összesze-dett és rendszerezett elméleti tudást nyújtottak. Majd a gyakorlati foglalkozásokon alkalmaztuk a tanul-takat. Jó érzékkel tekintettük át a PBL módszer alkalmazási területeit több tantárgy esetén, és ami iga-zán hasznos volt, ez kiegészült a legkülönfélébb pedagógiai módszerekbe való beágyazás lehetőségeivel is. A tervezés lépései olyan általános módszertani eljárások voltak, melyek könnyen alkalmazhatók konkrét tantárgyi vonatkozásban is. Külön kiemelendő az, hogy a kivitelezés eszköztára olyan IKT módszerek és alkalmazások megismerését is jelentette, amely önmagában is megállna, önálló tanfolyamként. Ezek alkalmazását az iskolában az első pillanattól tervezem. (Lehet, ilyen jellegű képzésben is részt kéne vennem…) Összefoglalva úgy ítélem meg, hogy ez a hét igen tartalmas képzést nyújtott, komoly személyes fejlő-déssel. Saját képzési igényeimnek és az intézmény céljainak tökéletesen megfelelt ez a képzés, meggyő-ződésem, hogy az Erasmus+ projektünk eredményes volt. Szívesen ajánlom mások számára is az Alpha College of English kurzusait, tervezem, hogy a jövendő projekt megtervezésénél építsenek erre a lehe-tőségre. A kurzus ideje: 2018. július 16 - július 20. Budapest, 2018. július 30. Dani Csaba

Amikor az Erasmusra jelentkeztem a tanfolyamokat néztem és azért választottam Dublint, mert itt találtam testneveléshez kapcsolódó képzést. Nem tudtam, hogy mire számítsak. Dublinről olvastam mindenféle úti beszámolót, ahol különböző vélemények voltak. Volt, aki kedves kisvárosi hangulatú fővárosnak jellemezte, volt, aki a történelmi belvárost hiányolta. Az Ír természetről csak szépeket hallani. Az időjárás viszont enyhén szólva is esős. A tanfolyamról megkaptam a tájékoztatást, mivel egy ideig pályaelhagyó voltam ezért minden testneveléssel kapcsolatos továbbképzés érdekel. Szóval fogalmam se volt mire számítsak.

  Amikor a repülőről leszálltam fújt a szél, öt percenként elkezdett esni az eső, éljen itt a nyári szünet. A bőröndöm átmenetileg nem volt meg. Majdnem eltévedtem. Szóval nehezen indult. A szállásom, amit az iskola ajánlott viszont nagyon szép, új kollégium volt, közel az iskolához és a szobám már kész volt egy órakkor, amikor oda értem és rögtön el is foglaltam. A tanfolyam másnap kezdődött. A nap kisütött, sőt egész héten sütött, a dublini emberek meglepetésére.

 Az első nap írtunk egy szintfelmérő tesztet, és egy kis elbeszélgetés is volt, a csoport besorolások miatt, hiszen délelőtt angol nyelvoktatás folyt. Minden tanárunk rendkívül kedves és segítőkész volt, nagyon jó humorral megáldva, és ezt lehet elmondani a dublini emberekről általában. A délelőtti órák beszédcentrikusak voltak, rengeteg csoport munkával, nagyon jó játékokkal, érdekes feladatokkal. A hét végén egy kis teszt is volt a héten tanultakból, amit magunknak javítottunk ki.

 A délutánjaink nagyon változatosak voltak. Első nap városi sétára indultunk, megismerkedtünk a főbb nevezetességekkel, és az Ír történelemből is kaptunk egy kis ízelítőt (kicsit hasonló a magyar történelemre). Második nap ír táncot tanultunk és a tánc és testnevelés során használt alapszavakat gyűjtöttünk össze. Nagy élmény volt, hiszen a tanárnő által összeállított koreográfiát gyorsan elsajátítottuk. Harmadik napon ismét a testnevelés és sportok során használt szavak elsajátítása volt a fő feladat, illetve vetített a tanárnőnk két kis filmet a gaelick foci és a hurling bemutatás, ami két ír nemzeti játék. Átbeszéltük az alapszabályokat. Utána még egy kis játékra is volt idönk. Két csapatot csináltunk és különböző sportágakat vagy mozdulatokat elmutogatása volt a feladat a saját csapatunknak, amit a másik csapattól kaptunk. Negyedik nap elmentünk egyik dublini klubhoz, ahol hurlingeztünk és gaelick fociztunk. Kaptunk felszerelést, elsajátítottuk az alap technikát és szabályokat, majd két csapatban játszottunk. Még egy tenyérrel játszott squashhoz hasonló játékot is kipróbáltunk. Nagyon hasznos volt és jót játszottunk, mint a gyerekek. Ötödik délután egy sportaréna  és az ott lévő múzeum meglátogatása lett volna a program, ami biztonsági okokból elmaradt. 

A délutáni programok után városnézés és a közelben lévő halászfalukat és tengerpartokat látogattuk meg, ami gyönyörű volt, kicsit túráztunk is. Esténként bele kóstoltunk a pubok világába is. 

  A délelőtti órákon a világ különböző pontjáról érkező diákokkal voltam együtt( Peru, Japán, Vietnám,…) . Délután Olasz, Spanyol, Lengyel testnevelőkkel voltunk együtt. Sok mindent megtudtunk a többi országban hogyan zajlanak a testnevelés órák. Milyen módszereket használnak, milyen felszereltségük, mennyi a heti óraszám, a gyerekek hogyan viszonyulnak az órához. Létrehoztunk egy csoportot, ahol tudjuk tartani a kapcsolatot egymással.

  Nagyon örülök, hogy részt vehettem ezen a képzésen. Mindenkinek csak ajánlani tudom. Hasznos   és érdekes volt. Sok új információval gazdagodtam. Írországot pedig látni kell.

Remek hírt kapott iskolánk 2019 májusában. Megnyertük az Erasmus+ pályázatot, így minden kollega aki jelentkezett erre a továbbképzésre izgatottan kezdett készülődni az általa választott képzésre. Jómagam Dublint választottam, egy Dráma képzést, illetve, hogy a drámát, dráma gyakorlatokat hogyan használhatom az osztályteremben, a nyelvórámon. Az én tanfolyamom augusztus végén várt rám, így a kezdeti izgatottság elcsitult azonban mire eljött az utazás ideje, ismét lázban égtem. Sosem jártam még Írországban, nagyon kíváncsi voltam milyen lesz Dublin, az írek. 

Pénteken délután érkeztem egy rázós, késős repülőút után. A nővérem már várt rám Dublinban. Együtt töltöttük a hétvégét, bejártuk a várost amennyire tölünk tellett. Úgy tűnt, Dublin nem olyan hatalmas, gyalog mentünk mindenhová, fél óra séta eljuttatott bennünket a legkülönfélébb környékeire a városnak. Meglepődtünk, hogy milyen magasak az árak, és ahogyan az ottélőkkel beszélgetésbe elegyedtünk (az írek nagyon nyitottak, kedvesek, segítőkészek) kiderült valóban drága, legfőképpen Dublin. Vasárnap délután 15 órakor tudtam beköltözni a szállásomra a Beckett House nevű kollégiumba. Ez egy igazán modern épület, minden szükséges (és még több) helység megtalálható benne. Edzőterem, mosókónyha, kényelmes kárpitozott bútorokkal berendezett közös szoba, és még moziszoba is volt az épületben. Az én egységem négy szobából állt, mindegyik saját pici zuhanyozós fürdőszobával, és egy közös konyhával (ami tökéletesen felszerelt volt, szelektív hulladékgyűjtővel ellátva). A kollégium épületének tetején üvegezett terasz, padokkal, növényzettel. A közeli SPARban hideg élelmiszert vásárolhattam és így egy6két étkezés meg volt oldva. 

Hétfőn reggel kilenc órakor kezdődött az első óránk. Már a kollégiumban megismertük egy/két csoporttársunkat így együtt mentünk be reggel az iskolába, az Alpha College of English-be. Ez körülbelül üt perc séta volt a szállásunktól. A csoportban tízen voltunk. A képzést Jennifer O’Dea ír színésznő tartotta. Az első napunk a kurzus és egymás megismerésével telt, sok mókás drámagyakorlattal. Tizenegy órakor tartottunk egy húsz perces szünetet, amit kávézással, teázással töltöttünk az alagsori büfében. A második órablokk délután egy órakor ért véget. Első nap kaptunk házi feladatot. Fel kellett idéznünk egy konfliktusos helyzetet, amelyben úgy érezhettük süket fülekre találtunk. fontos volt, hogy semmiképpen sem legyen érzelmileg befolyásoló, traumatikus élmény. Az egy órás ebédszünetet követően a közeli kávézóban (együtt mentünk a csoporttásakkal hacsak tehettük) városnéző sétára mentünk túravezetőnkkel Bennel. Ő volt az akitől Írországról tanultunk legtöbbet. A teremtéstörténettől egészen a 20.század közepéig jutottunk el, nagyon érdekesen, szórakoztatóan, drámai elemeket bevonva (ezzel együtt bennünket is) mesélt nekünk. Négy óráig tartott a délutáni foglalkozás, túra, ezután szabadon bejárhattuk Dublin városát. Az idő nem volt mindig tökéletes, kellemesen hűvös volt, azonban sokszor eleredt az eső és fújt a szél. 

A hét további része hasonló ütemben telt. Minden délután újabb izgalmas program várt ránk, a délelőtt folyamán pedig haladtunk a képzésnek megfelelően. Készültünk a pénteki rövid előadásunkra. Nagyon aggódtunk, hogy hogyan fogunk mi majd előadni az iskola többi diákjának, de Jen biztosított minket arról, hogy pénteken reggel alig várjuk majd, hogy előadhassuk rögtönzött darabunkat és, hogy remek élmény lesz mindenki számára. Ez pontosan így történt! Nagyon jól sikerült az előadás, a közönség bevonásával meséltük el történetünket és próbáltunk megoldást találni a konfliktusra, illetve a helyzet a főszereplőre gyakorolt hatását enyhíteni. Érdekes volt, hogy a közönség is bátran vállalta a beavatkozást a darabba, és mi színészek sem éreztük annyira zavarban magunkat mint amire számítottunk. A utolsó napunk ezzel zárult, illetve egy visszacsatolással fejeztük be a tanfolyamot. Pénteken délután Howth félszigetre utaztunk néhány kollegával, csoporttárssal, felderíteni kicsit a ír vidéket. Gyönyörű helyen voltunk, maginkba szippanthattuk a hűvös tenger illatát, és megcsodálhattuk a félszigetet körül ölelő lélegzetelállító sziklákat. 

Kimerítő hét volt, rengeteg új élménnyel, tudással gazdagodtam, és lelkesen állok elébe, hogy a módszertanomban minél több elsajátított technikát alkalmazhassak a tanóráimon, dráma szakkörön.

2019 július 15 és 26 között részt vettem a dublini Alpha College of English tíz napos ’Educating for the 21st Century: Re-imagining our Schools for our Children’s Future’ című tanártovábbképző kurzusán. 17 fős csoportunk spanyol, bolgár, lengyel és magyar résztvevőkből állt. A csoport legnagyobb része a képzési intézménytől öt percre található Beckett House modern diákszállón lakott, ami megkönnyítette a személyes és szakmai kapcsolatok bővítését, a délutáni találkozók és informális kulturális programok szervezését.

Az első képzési napon megismerkedtünk az iskolával és tanáraival, megkaptuk két hétre szóló órarendünket és létrehoztuk saját Google osztálytermünket, ahova mindannyian bejelentkeztünk. Tanáraink ide töltötték fel tananyagainkat, mi résztvevők itt osztottuk meg egymással elkészült kurzusmunkáinkat, fényképeinket, illetve ezen a felületen kommunikáltunk.

A kurzust három kiválóan felkészült oktató vezette. A tananyag sokoldalú feldolgozása mellett Liam Bradshaw kimeríthetetlen történelmi és kulturális ismeretei, nyugodt óravezetése, professzionális idegenvezetése, Katie Greig fiatalos lendülete és dinamizmusa, Rachel Dowling mindig ütős humora sokszínűvé varázsolták színvonalas tanóráinkat. Az órákon mindvégig lehetőségünk volt tapasztalataink, jó gyakorlataink megosztására, ismereteink elmélyítésére, így kurzustársaimtól is rengeteget tanultam.

A változatos tananyag feldolgozása során elmélettel indultunk, különböző tanítási modelleket és azok fejlődését vizsgáltuk (viselkedéslélektan, megértési készség, humanizmus, szociális együttműködési képesség). Megismerkedtünk az elméletek megalkotóival: Foucault, Piaget, Rogers, Skinner. Tanulmányoztuk a négy alap 21.sz-i készséget: kreativitás, kommunikáció, kollaboráció, kritikus gondolkodás. Különbséget tettünk reflektív tanár és tanuló, autonóm tanár és tanuló között, az autonómia különböző szintjeit vizsgáltuk a felmerülő problémákhoz tartozó megoldási javaslatokkal. Hangsúlyos szerepet kapott az iskolai kritikus gondolkodás elősegítése, a világpolgárság eszménye, multikulturalitás, interkulturalitás és ennek elősegítése az iskolában, fenntartható fejlődés (pl. iskolai kertek megművelése). Két gondolatébresztő filmet néztünk meg: The ’Finland Phenomenon’ and ’Schooling the World’. A tanításban jól használható IKT eszközökkel dolgoztunk (MindMeister, pictochart, quizizz, quizlet, flipgrid, storybird, thinglink, RubiStar.) A továbbiakban a projekt alapú tanulással, problémamegoldó tanulási formákkal, a KWL chart használatával (mit tudok, mit szeretnék tudni, mit tanultam), a CLIL kihívásaival foglalkoztunk. Témáink között szerepelt az okos, kritikus médiahasználat és a fake news kiszűrésének technikái. Kis csoportokban projekttervet készítettünk és beszámoltunk egymásnak, mit és hogyan fogunk hasznosítani a tanultakból otthoni munkánk során.

A kurzus szerves részét képezték a délutáni kulturális programok: városnézés, Nemzeti Múzeum (kelták, rómaiak, Szent Patrik), Airfield Estate, Botanikus kert, Chester Beatty Könyvtár, Trinity College, Pearse Lyons Whiskey lepárló üzem. Az iskola hétvégén egy napos kirándulást szervezett egyik tanárának vezetésével, uticélunk Trim Castle és Hills of Tara voltak.

Egyéni szervezésben a csoporttagokkal a következő helyeket kerestül fel: Cliffs of Moher, Howth, Bray, Sandycove (James Joyce museum), The Writers’ Museum, Dublin Castle, Malahide Castle, The Book of Kells. Közösen megtekintettünk egy ’Ireland-a Survivor’s Guide’ című Comedy Show előadást az International Bar-ban.

Köszönjük a Hungary Expert segítségét!

A Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium disszeminációs oldala itt érhető el. 

Kinek is ajánlott Dublinba mennie? Mindenekelőtt, aki nem szereti a nyári forróságot. Az Ír sziget kies öböljében fekvő, nagyjából egymillió lelket számláló településen ugyanis a legmelegebb napokon sem nagyon kúszik 25 fok felé a hőmérséklet. Emiatt aztán, rögtön a megérkezésem után le kellett cserélnem a rövidnadrágomat hosszúra, valamint a szeles, olykor esős időben a pulóver sem ártott.
Szóval őszies idő a nyárban, igazi angolszász környezet és barátságos ír vendégszeretet. Címszavakban ezt tudom elmondani, a szombattól szombatig való írországi tartózkodásomról.
Valljuk azért, hogy be Dublin hasonló, mint London kicsiben, viszont sokkal emberközelibb, szerethetőbb változatban. Az utcákon ugyanúgy emeletes buszok futnak, az éttermekben a jellegzetes angol reggelit találják fel. A város egészében rengeteg parkot találunk, az utcák melletti, tisztavízű csatornákba ugranak fejest az – egyébként igen vásott – ír gyerekek. A városban minden két nyelven van kiírva, angolul és írül is, így a feliratok „keltául” sokszor teljesen másképpen és hosszabban hangzanak – ahogyan a város ír nevét a címben is feltüntettem.
S természetesen nincsen nagyobb város villamos nélkül. Az esti cider ívások előtt vagy olykor helyett is, így rengeteget utaztam az ezüstös tujával, bejárván belvárost és a külvárost is.
Hogy miért is mentem oda? Nem elsősorban világot látni, hiszen angolszász környezetből már volt tapasztalatom, hanem tanulni. Az English for Educators II képzésen azt tanulhattam meg, hogyan lehet színesebben, érdekesebben, izgalmasabban, s főként egyszerűbben angol nyelven tanítani. A tanfolyam egyik jelmondata volt a „Keep it Simple!” vagyis, hogy nem kell túlbonyolítani a dolgokat. A hosszúra nyúlt, de kávészünetekkel és friss croissant-tal könnyített, kora délutánig tartó órák során pedig rengeteg jó és rossz példát láthatunk a tanításra. Mind, a lelkes és felkészült trénerünk, Helen tolmácsolásában, mind pedig saját magunk által. Az instrukciókat ugyanis mindig sok-sok gyakorlás, valamint egymás tanítása is kísérte. Azt gondolom, hogy nagyon jó döntés volt elmennem erre a pár napos képzésre, hiszen a tanítás-tanulás folyamatát egy egészen új oldaláról ismertem meg, valamint ez által jó pár ötletet kaptam a magyar nyelvű élményszerű tanításra is. S hogy miket is? Most nem árulnám el, de ősszel a számvitel és érettségi felkészítés órákon egészen biztosan ki fog derülni.

A 2018-ban megnyert Erasmus+ pályázatunk keretében nyáron a dublini Alpha College-ban tölthettem két hetet, hogy fejlesszem (szak)nyelvi tudásom, aktivizáljam  passzív szókincsem. 
Erre azért volt/van szükség, mert iskolánkban 2017-ben újra indult a kéttannyelvű képzés, ahol a matematikát tanítom angolul.
Bár a szaktanári szak megszerzése óta folyamatosan használom a nyelvet, fejlesztem tudásom, az anyanyelvi környezetet és az anyanyelvi szaktanárokat semmi sem tudja helyettesíteni.
Mivel korábban már részt vettem CLIL – content and language integrated learning – képzésen, úgy gondoltam, most a nyelvre összpontosítok a továbbképzés kiválasztásánál.

Nagyon örültem, amikor megtaláltam az Alpha College kurzusát, ahol az általános nyelv mellett szakmai nyelvi órákat is lehetett választani,  melyről a helyszínen derült ki, hogy - több jelentkező nem lévén - one-to-one képzés keretében.

Bár az első napon megdöbbenve láttam hozzá a nyelvi felmérő megírásának – korábban egyetlen továbbképzésen sem volt ilyen - ,  és a szóbeli meghallgatáson is izgultam, mégis hasznosnak bizonyult ez a „vizsga”, hiszen a velem egy napon kezdő kb. 150 új hallgató a valóban neki legmegfelelőbb csoportba került.

Kis csoportunk átlagosan 10 fős, nemzetközi csapat volt. Átlagosan, hiszen volt, aki csak 1 hetes kurzusra érkezett, volt aki csak a következő héten érkezett ill. a több hónapja itt tanulók a pénteki felmérőjük alapján másik csoportba kerülhettek.

A délelőtti órákat 2 egységre bontva, más-más tanárral töltöttük.
Kezdeti félelmem - hogy lehet egy ilyen folyamatosan változó összetételű csoportban, mindig más tanárral tartott órán hatékonyan tanulni – alaptalannak bizonyult. Minden tanárunk a saját stílusában, a saját munkamódszerével, a saját tempójában haladt. A folyamatos megbeszélések révén tanáraink pontosan tudták a többi órán történteket, kiválóan összedolgozva egészítették ki egymást.

Az ebédszünet után volt, aki dolgozni ment – a több hónapja itt tanulók-, volt aki az iskola által szervezett kulturális programon vett részt és volt akinek – mint nekem is – órája volt.

Kezdetben csalódott voltam, hogy a plusz órák miatt kimaradok a közös délutánokból, de már az első alkalommal láttam, hogy itt is az iskola jó gyakorlata, tanárom kiválósága győzött. A délutáni szaknyelvi órákat úgy tömörítették, hogy egyik nap órára, másik nap közös programra mehettem; másrészt az egyéni tanítás miatt a lehető leghatékonyabban tudtunk a számomra szükséges területek fejlesztésére koncentrálni.

pl.  A hallás és beszédértés fejlesztését a város nevezetességeinek megnézése és a vonatkozó kulturális és történelmi vonatkozások megismerése mellett végeztük. Soha nem gondoltam volna, hogy az utcán járva, annak zaja mellett képes lennék bármit is megérteni, sőt megtanulni, de ez az „elképzelésem” is megdőlt.

 A beszéd és íráskészséget interaktív tábla használatának tanulásával összekötött, általam tartott órák során fejlesztettük.  Itt is bosszankodtam kezdetben: még a továbbképzésen is tanítanom kell? Ám nagyon jó volt, hogy végre olyan emberrel beszélhettem matematikáról és fizikáról, aki egészen kiskortól csak angolul hallotta ezen tárgyakat. A sok-sok, évek óta megválaszolatlan kérdésemet bátran feltehettem és választ is kaptam rájuk.

És mit csináltunk a szabad időnkben?

Természetesen felfedeztem Dublin nevezetességeit, mint pl.  Trinity College-ot, a várat, katedrálisait, a függetlenségért vívott harc kirobbanásának helyét: a General Post Office épületét;  jártam a középkori „Viking” városrészben/múzeumban, a híres Temple bar utcáin, megnéztem a Molly Malone szobrot, megkóstoltam a híres ír sört a Guiness Storehouse-ban, és láthattam az éppen hazatérő Riverdance előadását is.
A hétvégéken pedig -  szintén az iskola szervezésében - eljutottam a tengerpartra, Howth városkába, jártunk a Malachide kastélyban, a Wicklow hegységben és Glendalough-ban is.

Összességében csak azt mondhatom: az elmúlt nyáron egy olyan élményben volt részem, melyre mindig emlékezni fogok; egy olyan profi iskola által tartott tanártovábbképzésen vettem részt, amelyet pont nekem alakítottak ki, amelynél jobbat elképzelni sem tudtam volna.

Mindenkinek csak ajánlani tudom Dublint és az Alpha College-ot!