Elemek megjelenítése címkék szerint: tanártovábbképzés

Fenntarthatóság 740 km2-en
Tanári kurzus Madeirán
Funchal, 2025. 10. 25-11.01.

Az ’Education for sustainable living’ című angol nyelvű képzés helyszíne a csöppnyi, turizmusáról híres portugál sziget, Madeira volt. A sziget hossza 57 km, szélessége 22 km mindössze, a repülőtér kifutója a tenger fölé lóg, de itt minden talpalatnyi hely különleges.
A program során a globális környezeti helyzetet elemeztük és annak várható következményeit, valamint az esélyeinket, hogy mely intézkedések milyen módon segíthetnek ennek a jövőképnek az elkerülésében.
Elképesztően lelkes és hatalmas tudású tanárunk, Sergio révén a fenntarthatóság globális és helyi kérdéseiről szereztem ismereteket és azok megoldási lehetőségeiről.
Először tantermi keretek között, majd a terepen ismertem meg a fenntarthatóság helyi gondjait és kreatív megoldásait. Kiemelt problémaként elemeztük a sziget sajátos felszíni és éghajlati adottságait. A várost bejárva megnéztük, hogyan igyekeznek rugalmasan, a város és a természet érdekeit egyaránt figyelembe véve megoldani a vízhiányt és az időszakos áradatok okozta veszélyeket csökkenteni, megoldani. Ennek kapcsán megnéztük a városi vízelvezető csatornákat és azok útvonalait, valamint a sziget északi oldalát nagyobb mennyiségben érő esőzések vizét a hegyeken átvezető levadákat a hegyekben.
Egy terepgyakorlaton az erdők szerkezetének változását követtük, valamint a városi vízelvezető hálózat kezdeti szakaszán, azaz a környező hegyekben elemeztük a különböző fafajták jelentőségét a hegyoldalakat borító talaj stabilitásában.
Megnéztük az erdőtüzek után hogyan regenerálódik az erdő és milyen változások történnek az erdő összetételében.
Már zajló fenntarthatósági programokat elemeztünk, melyek a globális problémákat igyekeztek kezelni. Az elemzéseken látottakat és kreativitásunkat használva az egyén szintjére lebontott cselekvési terveket készítettünk egy-egy adott helyzetre, mellyel a "sok kicsi sokra megy" elv alapján lehet tenni jövőnkért.
Kiemelt szerepet kapott a fenntartható turizmus, hiszen Madeira igen népszerű turista célpont. A szigetet adottságai vonzó hellyé teszik a hegymászók, valamint a tájékozódási futás hagyományos és GPS irányította változatait űzők körében, így a nyaralókat messze meghaladják a sportturisták.
A globális megoldások keresése mellett a hosszútávú gondolkodás is helyet kapott a programban. Módszertani ötlettárat kaptunk a fenntarthatóság iskolai szerepének növelésére, hiszen előre tekintve csak az oktatás képes számottevő változást okozni az emberek szemléletében.
A globális környezeti problémák olyan, már körvonalazódó következményeit gyűjtöttük össze, ami a mai fiatalok életét biztosan befolyásolja majd. Ezek megismerése tettekre sarkallhatja az általános iskolás korosztályt is és meghatározza a jövő nemzedék gondolkodását.
A fenntarthatóság globális kérdéseiről szerzett ismeretek és megoldási lehetőségek a munkám során igen hasznos ismeretet jelentenek, hiszen kémiát és természetismeretet tanítok.
A fenntarthatóság helyi gondjainak és kreatív megoldásainak megismerése a megoldások sokféleségére és a kreativitás erejére hívta fel a figyelmemet.
Sajnos szembesültünk azzal is, hogy a turizmus és a természetvédelem érdekeit csak részlegesen lehet egyeztetni. Egy olyan országban, mely a turizmusból él és csak repülőgéppel, vagy hajóval érhető sosem lesznek jó alku pozícióban a környezetvédők.
Délutánjaink szabad, illetve szervezett, közös programokkal teltek és a rendkívüli helyszín egyedülálló lehetőségek sorát kínálta ehhez, de hamar megtanultuk, hogy ezen a vulkanikus szigeten két irányba lehet menni, felfelé, vagy lefelé.
Megérkezésem napján csak este kezdődött a közös munka, így ezt a napot arra használtam, hogy a szigetet átvágva egy szervezett program keretében megnéztem az északi terület legszebb helyét Porto Monizt és környékét. Sétáltam a fekete, vulkanikus homokjáról híres Seixal homokos strandján, fürödtem a sziklákkal határolt parti medencékben és láttam számtalan vízesést, meseszép, meredek sziklákat, völgyeket az úton. Jártunk a misztikus Fanal erdőben, majd a hazaúton megálltunk a déli part köves strandján Porto do Solban. A helyi hop on – hop off busszal meglátogattuk Câmara de Lobos öblét, ami Winston Churchill kedvenc helye volt a szigeten.
Közös szervezésben egy katamaránon voltunk bálnalesen, ahol tényleg láttunk kisebb bálnákat és delfineket.
Már megérkezésünkkor feltűnt, hogy az egész sziget egy hatalmas teraszos banánültetvény és virágoskert melynek báját csak növelik a kissé ódon, egyedi stílusú épületek, kövezett, vendéglőkkel teli utcák. Csak sétálni is nagy élmény erre.
A tengerpartról induló felvonó kabinjában utazva jutottam el a valamikori királyi palota kertjében kialakított lélegzetelállító parkba. A keleties stílusú, különleges növényekkel betelepített park minden szeglete egy kis ékszerdobozra emlékeztet, végéből pedig fantasztikus látvány nyílik a fővárosra, Funchalra.
Az esti hazautazás ismét lehetőséget adott egy túrára a sziget középső részén megcsodálható Rabacal melletti 25 forrás nevű helyre. Aki akar, megszámolhat 25 forrást, de többet, vagy akár kevesebbet is, hiszen néhány nagyobb zuhatag mellett szinte a katlan minden pontján csöpög valahol a víz.
Csodás emlékekkel tértem haza, remek új baráti kapcsolatokkal és módszerekkel, ötletekkel tele, hogyan tegyem a fenntarthatóságot az iskolai munka és a diákélet szerves részévé. hálás vagyok az Erasmus+ programnak a lehetőségért.

Paragi Ferencné

A 2025. augusztus 3–9. közötti rovinji Erasmus+ tanárképzés első napján még kissé idegenként ültünk körben, a hét végére azonban egy nyitott, egymást támogató közösséggé váltunk. A játékok, szituációs gyakorlatok és a drámapedagógia, és szociodráma eszközei nemcsak módszertani gazdagodást jelentettek, hanem lehetőséget adtak arra is, hogy jobban megértsük önmagunkat és egymást. A könnyed, játékos feladatoktól fokozatosan jutottunk el a mélyebb, őszinte pillanatokig, ahol valódi bizalom és figyelem alakult ki köztünk. A relaxációs gyakorlatok segítettek a lelassulásban, ráhangolódásban.

Nemzetközi környezetben dolgozhattunk, ahol sikerült tapasztalatokat és jó gyakorlatokat megosztani egymással – a magyarországi, erdélyi és francia pedagógusokkal egyaránt. Már ekkor világossá vált, hogy a következő napokban éppen a sokszínűségből merítjük az inspirációt. Különösen érdekes és tanulságos volt hallani, milyen élethelyzetekről számoltak be határon túli kollégáink. Nagy öröm számomra, hogy a képzés során valóban megvalósult a nemzetközi együttműködés és sokszínűség.

Sok tapasztalatot szerezhettem a kollégáktól, és rengeteg új játékot, módszert, apró, de hasznos praktikát vihetek vissza az iskolába. Úgy érzem, hogy a nyelvóráimon is sokkal több játékot tudok majd alkalmazni a tanultakból: például a szoborjátékokat, a gesztusokra épülő feladatokat, a tudatos érzékelést fejlesztő gyakorlatokat, az „egyszavas történetet” vagy az asszociációs kört. Ezek mind segíthetnek abban, hogy a tanulás élvezetesebb, kreatívabb és személyesebb legyen a diákjaim számára.

Nagyon jó volt, hogy nemcsak az iskolai nehézségekről beszélgettünk, hanem hétköznapi, személyes problémákat is kielemezhettünk. Ezáltal úgy érzem, hogy nemcsak a munkám során, hanem a mindennapi életemben is hatással lesz rám az itt eltöltött hét. A csapat rendkívül együttérző és nyílt volt, nagyon hálás vagyok ezért a légkörért.

Benkő Imola személye különösen meghatározta a hetet: tudatos, de rugalmas, figyelmes csoportvezetés jellemezte. Minden pillanatban érezni lehetett, hogy biztos kézzel terel bennünket. A napok felépítése átgondolt és változatos volt, minden nap nagyon jó hangulatban telt, sokat nevettünk együtt, ugyanakkor komoly tanulságokat is levontunk.

A hét nemcsak szakmai fejlődést, hanem igazi emberi feltöltődést is adott. Úgy érzem, sokkal gazdagabb pedagógiai eszköztárral, friss szemlélettel és új, nemzetközi kapcsolatokkal térek vissza a tanév kezdetére. Rovinj és a közösen átélt élmények sokáig velünk maradnak. Bízom benne, hogy lesz még folytatás, hiszen ez a hét igazi mérföldkő volt számomra – emberileg és szakmailag egyaránt.

Amikor először megérkeztem Rovinjba az Erasmus+ képzésre, azonnal megcsapott a mediterrán város nyugodt, mégis pezsgő légköre. Már a nyitónapon éreztem, ez a hét nem pusztán egy tanfolyam lesz, hanem olyan szakmai és emberi találkozások sorozata, amelyek hosszú távon formálják a pedagógusi munkámat.

Az ünnepélyes megnyitón a szervező lelkesen üdvözölte a résztvevőket – magyarországi, erdélyi magyar, és francia pedagógusokat –, és már ekkor világossá vált, hogy a következő napokban a sokszínűségből fogjuk meríteni az inspirációt. A székek körberendezése és a formális bemutatkozás helyett bevezetett mozdulat- és névjáték nemcsak nevetést hozott, hanem azonnal lebontotta a távolságot köztünk. Már az első óra után úgy éreztem, itt bátran megoszthatom a tapasztalataimat, és nyitott szívvel fogadhatom a többiekét.

A hét során minden napot élményalapú gyakorlatok indítottak. Ezek a közös bemelegítések, fókuszjátékok és rövid relaxációk nem csupán a napra hangoltak rá, hanem módszertani ötlettárként is szolgáltak. Megtapasztaltam, mennyire hatékony lehet egy 5 perces figyelemfókuszáló feladat a diákok motiválásában, vagy egy kreatív szoborjáték az együttműködés fejlesztésében.

Különösen maradandó élményt adott a „54321” módszer, amely segít néhány perc alatt lecsendesíteni a gondolatokat, melyre tanári pályánk során igencsak szükségünk van.

A szituációs gyakorlatok során különféle tanári szerepeket és iskolai helyzeteket modelleztünk, majd szerepcserékkel elemeztük a kommunikáció és a testbeszéd hatását. Ez nemcsak a konfliktuskezelési technikáimat finomította, hanem rámutatott, milyen fontos tudatosítani a pedagógus szerepét az iskolai közösségben. Új szemlélettel, friss ötletekkel tértem haza, hogyan lehet az alá- és fölérendeltségi helyzeteket rugalmasan kezelni, a közös célokat szem előtt tartva.

Az egész hetet átszőtte a csapatmunka élménye. A feladatok sosem maradtak a tanterem falain belül – a beszélgetések átnyúltak a közös étkezésekre, esti városnézésre, sőt a hét zárásaként a hajókirándulásra is. A tenger közepén, a szigetek ölelésében úszva beszélgettünk arról, hogyan építhetjük be ezeket a módszereket a saját iskolai környezetünkbe. A közös élmények barátságokat szőttek, amelyek túlmutatnak a projekt határain.

A rovinji hét számomra nemcsak módszertani bővülést jelentett, hanem szemléletformálást is. Megtapasztaltam, hogy a szakmai fejlődés legmélyebb formája az, amikor tanulunk egymástól, közösen nevetünk, és együtt találjuk meg a választ a mindennapi pedagógusi kihívásokra.

Hazatérve nemcsak új technikákat viszek be a tanóráimra, hanem egy újfajta hozzáállást is, hogy minden helyzet lehetőség a kapcsolódásra, minden tanulási pillanat élmény, és minden közösség erőforrás.

Rovinjban 2025. július 13-19. között került megtartásra „A 21. századi készségek fejlesztése PBL, MI és alkalmazások segítségével” kurzus, amelyre jelentkeztem az Erasmus + Program során.

A tanártovábbképzés egy csodálatos milliőben valósult meg. Az iskola épülete és udvara is káprázatos, Rovinj pedig mesébe illő volt. Rovinjban az angol nyelv gyakorlása is adott volt, sőt szállásadónkkal kommunikálva a német tudásomat is elő kellett hívnom, és használnom kellett. Igaz sokszor a helyiek magyar szavakkal is kedveskedtek, mikor meghallották a magyar beszédet, de leginkább az angol kommunikációval tudtunk közös nevezőre jutni, így sokat gyakoroltam és fejlesztettem az idegennyelv tudásomat. Horvátország kultúrája, a város építészete és természeti kincsei, élővilága mind varázslatos volt. Tehát az elme és a lélek feltöltődése is adott volt egyszerre az Erasmus + Program során.

A kurzus során nagyon sok új emberrel, kollégával ismerkedtem meg, akikkel a tudás megosztása is jól működött. Saját tapasztalataikat megosztva az oktatás és az alkalmazások kapcsán is épült a tudásom. A kollégákkal egy közös Messenger csoporton keresztül tartjuk a kapcsolatot továbbra is. Nemcsak a kurzuson, hanem azon kívül is ismerkedtem meg kollégákkal a különböző egyéb kötetlen programok során (hajókirándulások, vacsora), akikkel szakmai dolgokat is átbeszélve színesítettük a tapasztalatainkat.  A kollégák leginkább Magyarország különböző részeiről érkeztek a továbbképzésre, de akadtak olyanok is, akik külföldről érkeztek, mint például Szlovákiából, Szerbiából.  A külföldről érkezett kollégákkal is jól működött a kommunikáció, a tudás- és tapasztalatmegosztás. Sok érdekeset tanultunk egymástól. 

A kurzus jól szervezett és felépített volt, amelyet remekül kivitelezett az oktató, Carrick Orsolya, aki igazán hiteles és profi volt a témába. A kurzus elején ismerkedés és ráhangoló tevékenységek voltak, hogy a tagok minél inkább megismerhessék egymást a hatékonyabb közös munka érdekében. A bemutatkozás után csoportokba rendeződtünk, ahol elkészítettünk a saját értékeinket felsorolva egy „fát”. Bemutattuk ezáltal azt, hogy milyen értékeink adnak számunkra biztos alapot, melyek azok amelyekben erősödni szeretnénk, és melyek azok, amelyeket elszeretnénk újonnan sajátítani.  Ez és a többi ismerkedős játék is remek ön- és társismereti alapot adott számunkra a későbbiek során.

A kurzus folytatásaképp a többi napon elkezdtünk elmélyülni a tananyagban. Megvizsgáltuk azt, hogy milyen gyakorlati készségek vesztek el (részben vagy teljesen) a 21. században, és azt is, hogy milyen készségek a legfontosabbak a 21. században a munkaerőpiacon. A kollégákkal a meglévő tudásunkat megosztva beszéltünk ezekről a készségekről, illetve ezek fejlesztési lehetőségeiről az oktatásban.

A 21. században a mesterséges intelligencia jelenléte adott, így megvizsgáltuk, hogy hogyan tudjuk az oktatásban alkalmazni úgy, hogy minket is segítsen az oktatási tevékenységünkben, illetve a diákok tanulási folyamatát is aktívan segítse, úgy, hogy a diákok különböző kompetenciái is fejlődjenek közben. Néhány AI alkalmazás használatát megtanultuk, mint például a Canva, Gamma, MagicSchool, Suno és ChatGPT.

Brainstormingoltunk és pitchet készítettünk a környezeti válság kapcsán AI használatával, majd elő is adtuk. Munkánkat megkönnyítette a ChatGPT, hiszen sok remek ötletet adott, de nem oldotta meg helyettünk az előadást. A „pitch” nagyon jó gyakorlat lehet az iskolában is, hiszen a 21. században a magabiztos előadásmód fontos lehet bizonyos szakmák területén.

A jövő iskoláját is megterveztük saját kreatívitásunk és az AI segítségével, ezzel gyakorolva jobban a Canva használatát, amelyen remek anyagok találhatóak az oktatás színesítéséhez.

A projekt alapú tanulásba való belekóstolás során a fantázia pedig szinte szárnyra kapott, egyből egy csomó ötlet jutott eszembe, hogy ezt, hogyan lehetne PBL módszerrel feldolgozni a diákjaimmal. Megtanultuk a módszer legfontosabb elemeit, lépéseit, a vezérkérdés és a folyamatos reflexiók fontosságát. A tanári tervezés lépéseinek átbeszélése után pedig saját projektötleten kellett dolgoznunk kisebb csoportokban. Közösen ötleteltünk a témán, a vezérkérdésen, a folyamat lépésein, az értékelésen, a végterméken. Az ötletelés után Gammával egy ppt-t készítettünk az ötleteink begépelésével (prompt megadásával), és egy projekt idővonalat is elkészítettünk Canvával. A vezérkérdésünk kreatív megfogalmazásához pedig a ChatGPT-t kértük meg (Ha a város beszélni tudna, mit kérne a jövőtől? – német nyelven). A projektünkben az interdiszciplinaritás nagy hangsúlyt kapott. A projekttervünk bemutatását előadás formájában hajtottuk végre a Gamma által készített ppt segítségével.

Tehát aktívan alkalmaztuk az AI alkalmazásokat, miközben mi magunk is ötleteltünk, alkottunk, de a folyamatot gyorsították ezek az alkalmazások. Ez remek tapasztalat az oktatáshoz is, hiszen hasznos, kreatív feladatokat tudunk így adni a diákoknak, amellyel rengeteg készségük fejlődik a tanulási folyamat során, de az AI alkalmazásával még időhatékonnyá is lehet tenni a produktumok bemutatását. Nem mellesleg a csapatban, csoportban való munkában is fejlődnek, miközben a tanulás még izgalmasabbá válik.

Úgy gondolom, hogy ezek az alkalmazások és a PBL módszer remek lehetőséget ad a diákok 21. századi készségeinek fejlesztésére (4K fontossága: kreativitás, kommunikáció, kollaboráció, kritikai gondolkodás). Kisebb-nagyobb projekteket szeretnék megvalósítani diákjaimmal a tanév során. Szeretném, ha a diákok színesebben élnék meg a biológia és a kémia tanulását, miközben társaikkal együttműködve alkotnak meg, és prezentálnak egy produktumot.

A kurzust egy közös szakmai beszélgetés zárta, amelyen megosztottuk a továbbképzésen szerzett tapasztalatainkat és élményeinket egymással.

Rovinjban rengeteget kaptam: tudást, tapasztalatot, szakmai kapcsolatokat, motivációt, élményeket. Köszönöm ezt a nagyszerű lehetőséget!

írta: Kökény Katalin

A kurzus helyszíne a helyi olasz gimnázium épülete volt: TALIJANSKA SREDNJA ŠKOLA

SCUOLA MEDIA SUPERIORE ITALIANA, ROVINJ-ROVIGNO, (HRVATSKA-CROAZIA, 52210 ROVINJ-ROVIGNO, G. Carducci 20). Az iskolai környezet ideális, technikailag kielégítően felszerelt, légkondicionált teremben zajlott a képzés.

Az oktató Mag. Verena Krutzler, tapasztalt kommunikációs szakember, coach, kurzusok szervezője, rendkívül felkészült, ugyanakkor rugalmas módon irányított bennünket izgalmasabbnál izgalmasabb témák felé.

A képzés német nyelven zajlott, a 12 résztvevő közül öten anyanyelvűek voltak Észak-Rajna-Vesztfáliából, Duisburgból hárman, Kölnből ketten érkeztek, valamennyien általános iskolában dolgoztak tanárként, iskolai vezetőként és szociális munkásként. Egy résztvevő Lipcséből jött, de ukrán származású volt. A másik hat résztvevő velünk együtt különböző magyarországi iskolákban dolgozik: hárman középiskolában, hárman általános iskolában tanítanak. A közös WhatsApp-csoporton keresztül az információáramlás is gördülékeny volt. Nagyon izgalmas élményt jelentett a német kollégák pedagógiai helyzeteinek megismerése, átláthattuk a kommunikáció életünkben betöltött szerepét, beleláttunk általunk is átélt kommunikációs problémákba, megismerkedhettünk mások nézőpontjával. A közös WhatsApp-csoporton keresztül az információáramlás is gördülékeny volt.

A képzés nulladik napján a regisztáció után közös vacsorán vettünk részt, majd hétfőn, július 14-én kezdődtek  az órák. 

Az 1. napon foglalkozások során megismerkedtünk Schulz von Thun Vier-Ohren (négy fül) – modelljével, amely a kommunikáció négy aspektusát mutatja be. Minden üzenetnek van a tárgyszerű információn túl érzelmi vetülete, bemutatja a kapcsolat tartalmát és felszólít valamire, az érzelmek nélküli kommunikáció lehetetlen. Az esetelemzést egy Loriot-video alapján végeztük (Das Ei ist hart), amely egy tipikus házastársi konfliktust dolgoz fel.

A 2. napon nagy figyelmet fordítottunk a hét alapérzelemre és ezek felismerésére a metakommunikációs jelekből. Már ekkor előkerült egy új modell, Eric Berne tranzakcióanalízise, de ennek részletes bemutatása csak a következő napon történt meg.

A 3. napon Eric Berne tranzakcióanalízisre irányuló modelljéből az emberi viselkedés különböző szintjeit tanultuk meg: a gyermeki, a szülői és a felnőtt én reakcióit. Esetelemzést végeztünk csoportmunkában, a színekhez és a hangokhoz (zenéhez) kapcsolódó érzelmeket próbáltuk meg rajzban ábrázolni.

A 4. napon Az utolsó modell, Marshall Rosenbergé az erőszakmentes kommunikációt ismertette meg velünk, dolgoztunk affirmációkkal, tehát az egyes érzelmekhez kapcsolódó egyértelmű, de pozitív állításokkal.

Az 5.  napon áttekintettük a hallottakat, mindenki egy kollázsban, egyéni projektmunkában dolgozta fel a számára legfontosabb élményeket.

A 6. napon megkaptuk a szükséges dokumentumokat, és egy közös hajókirándulással zártuk a programot Vrsarba.

A képzés az elmélet tisztázása után számos lehetőséget adott esetmegbeszélésekre, konkrét gyakorlatokra, kommunikációs és relaxációs technikák megismerésére, elsajátítására.

A német nyelven folyó beszélgetés kiváló nyelvgyakorlásnak is minősült.

Remekül egészítették ki a délelőtti programokat a délutáni fakultatív programok: kirándulások, beszélgetések. Maga a gyönyörű város eleve remek kikapcsolódási lehetőségeket nyújtott.

2024 júliusának végén, az Erasmus+ pályázatnak köszönhetően Horvátország egyik romantikus városában, Rovinjban vettem részt az „English Language Development for Teachers and Staff” elnevezésű egyhetes tanfolyamon.

A turistákat és a sikeres pályázókat egyaránt elvarázsolják a város macskaköves sikátorai, a színes házikói. Varázslatos érezni,   ahogyan a  levegő sós illata keveredik a mediterrán fűszernövények aromájával. Rovinjban minden út a tengerhez, az Adria kék vizéhez vezet.

Az egyhetes program szakmai része vasárnap kezdődött, amikor a regisztrációt követően megismerkedtünk a trénerekkel, és  más nemzetbeli kollégákkal, akik Európa számos országából érkeztek: Szlovákiából, Szerbiából, Romániából, Szlovéniából, Spanyolországból Franciaországból, Máltáról,  és Németországból.

Trénerünk, Dijana Volkmer Krajina profi módon oldotta meg azt a feladatot, hogy az eltérő  nyelvtudású csoporttagokat saját szintjükön fejlessze és motiválja. Ennek a mintaadásnak  köszönhetően én is merészebben fogok a helyettesítéseknek megfelelni iskolánk angolóráin.

Tanításának hatékonysága azonnal érezhető volt, amint az iskola falain kívül használtuk a nyelvet a nyári forgatag szituációiban: éttermi asztalfoglalásnál, útbaigazításnál, utazásnál.  Külön köszönöm azt is Dijánának, hogy oktatását leginkább a gyakorlatiasság jellemezte, és többször hangsúlyozta, hogy a nyelvtanilag hibátlan mondatok másodlagosak, ennél sokkal fontosabb, hogy merjünk bátran megszólalni. Higgyük el, akihez beszélünk, pontosan meg fogja érteni, amit közölni szeretnénk! Ezt megtapasztaltam a szombati prezentáció során, amikor francia és spanyol anyanyelvű kollégáknak tartottunk előadást hazánk történelmi eseményeiről, művészeti alkotásairól, híres sportolóiról, gasztronómiájáról, majd az általuk  feltett kvízkérdésekre válaszoltunk. Ezzel is erősítettük a képzés multikulturális jellegét.

A kurzus közösségteremtő erejét elősegítették a szervezett kirándulások, amelyek közül azt a hajóutat választottam, amit a koordinátorok Vrsarba szerveztek. A kis város Poreč és Rovinj között félúton a part mentén helyezkedik el, a Limski csatorna külső ívén. A városnézés, a vidám hangulatú beszélgetéssel átszőtt órák emlékezetes élménnyé váltak.

Köszönet a kurzus szervezőinek és kollégáimnak, akik rengeteg energiát fordítottak arra, hogy ez a program iskolánk pedagógusainak is elérhetővé váljon. 

2024. július 22–27. között az Erasmus+ program keretében vettem részt Bécsben egy tanártovábbképzésen. A kurzus címe - Wien erleben: Eine Reise durch die Geschichte und Kultur Österreichs – önmagáért beszél. Ezen a 6 napos tanfolyamon számos érdekes és szórakoztató tényt és klisét tanultam meg az alpesi köztársaságról. A kommunikatív orientációjú szeminárium a regionális ismeretek széles skáláját kínálta számomra. Sokat megtudtam az ország történelméről és jelenéről. A délelőtti órák keretében mélyrehatóan foglalkoztunk a Habsburgok történelmével, Ausztria uniós tagságával és jelenlegi politikai, gazdasági helyzetével. A földrajzról, előadóművészetről, zenéről, popkultúráról, sportról, filmről, irodalomról és a világhírű bécsi konyháról szóló bőséges anyagokat kaptunk és dolgoztunk fel különféle módszerekkel.

A csoportban nyolcan voltunk, valamennyien Közép-Európából érkeztünk. Minden nap más ülésrend volt, így a 6 nap alatt volt alkalmam mindegyik kolléganőmmel megismerkedni és együtt dolgozni. Első nap bemutatkoztunk és lehetőséget kaptunk arra is, hogy iskolánkat, oktatási rendszerünket bemutassuk egy prezentációban. Nagyon hasznosnak tartottam az ismerkedésnek ezt a formáját, mert ez a téma megalapozta a délutáni eszmecserék vezérfonalát is.

A páros munkák során lehetőségem nyílt tovább bővíteni ismereteimet Mária Terézia császárnőről, az egykori csodagyerekről és zseniális zenészről, W. A. ​​Mozartról, de foglalkoztunk Sigmund Freuddal, a pszichoanalízis atyjával is. De azt is megtudtam, mi a közös Niki Laudában, Arnold Schwarzeneggerben és Rex felügyelőben. Érdekes információkat kaptunk arról is a kurzus keretében, hogy két neves cukrászda 25 évig harcolt az „Eredeti-Sacher-Torte” védjegy használatáért. Magyarként külön örültem, hogy sokat foglalkoztunk Sissivel, és az is kiderült, hogy a legendás Erzsébet császárné kedvenc édessége a kandírozott ibolyavirág volt. Szóba került az „iskolarendszer” témája is, valamint az „osztrák” nyelv sajátosságai is. A kurzus végére megértettem a különféle osztrákok jelentését, mint például a „Topfen”, „Erdäpfel” vagy „Heuriger”. Mindezen hasznos információk átadásában és közvetítésében kiemelkedő szerepe volt rendkívül felkészült oktatónknak, aki nyelvészként, szociológusként és tanárként minden kérdésünkre választ tudott adni. Rendkívül lelkiismeretes munkájával és kedves, segítőkész egyéniségével felejthetetlenné tette az osztrák császárvárosban eltöltött napokat.   

A tanfolyam résztvevőjeként lehetőségem nyílt német nyelvtudásom bővítésére és az osztrák főváros kulturális sokszínűségét testközelből is megtapasztalhattam. Nagyon jónak találtam, hogy ebben a továbbképzésben nagy jelentőséget tulajdonítottak a szervezők annak, hogy a különböző európai országokból érkező tanfolyam résztvevői a szemináriumi órákon kívül is elegendő lehetőséget kapjanak eszmecserére, kapcsolatépítésre. A változatos délutáni programok ezt a célt szolgálták. Közös kávéházlátogatás és egy múzeumi délután zárta a közös programot. Az oktatónktól a kurzus kezdete előtt megkaptuk a bécsi múzeumok listáját, így még itthon kiválaszthattuk, mely múzeumokat szeretnénk meglátogatni. A kurzus elején mindenki kiválasztotta azt az egy múzeumot, amelyet a megtekintés után egy prezentáció formájában bemutatott a csoportnak. Történelem szakos tanárként a választásom a Herresgeschichtliches Museum-ra esett, mert a kurzus során azt is elsajátítottam, hogy milyen fontos szerepe van a múzeumpedagógiai módszereknek abban, hogy a diákok érdeklődését felkeltsük a tantárgyunk iránt vagy a motivációjukat növeljük egy-egy múzeumlátogatás segítségével.

A kurzus helyszíne nagyon könnyen megközelíthető volt bármilyen tömegközlekedési eszközzel vagy akár gyalog is, hiszen pár percre fekszik a Karlsplatztól. A tanterem jól felszerelt, tágas volt és kényelmes munkavégzést biztosított, kávé és apróbb meglepetések ízesítették meg a délelőtti munkánkat.

A kurzus előtt a szervezőktől minden információt és dokumentumot időben megkaptam, tehát nagyon kiválóan előkészített és tartalmasan megszervezett tanfolyamon vettem részt Bécsben.

Összességében elmondhatom, hogy ez a 6 nap igazi élményutazás volt Ausztria történelmén és kultúráján keresztül, amely során igazán felfedeztem Bécs Duna-parti metropoliszát, fejlesztettem nyelvtudását és kommunikációs készségemet, valamint lehetőségem nyílt didaktikai és módszertani tapasztalatcserére nemzetközi kollégákkal.

2024. 07. 21-27. Rovinj, Horvátország

2024. július 22-27 között rendkívül hasznos és felejthetetlen hetet töltöttem az Erasmus+ keretében, a festői szépségű bodeni-tó partján fekvő Lindau városban megrendezett tanártovábbképzésen.

A kurzus címe Sprache & Methodik in der Praxis Lehrerinnen und Lehrer für Deutsch als Fremdsprache ( Nyelvi és módszertani gyakorlatok a német nyelvben) A továbbképzés kifejezetten német nyelvet tanító tanárok számára lett meghirdetve.

Két remek, jól felkészült, motivált előadóval fejleszthettük már meglévő  nyelvtudásunkat és az órák keretében a diákok szemszögéből végeztünk el  szórakoztató feladatokat. Az itt megszerzett tudást, gyakorlatok be fogom építeni a mindennapi munkámba.

A csoport összetétele rendkívül színes volt, lengyel, ukrán, török, kínai nemzetiségű résztvevőkön kívül két magyar kolléga is ezt a kurzust választotta. Remek lehetőségem volt az idegen nyelv folyamatos használatára. A német nyelvi ismereteim felfrissítésére, valamint külföldi kollégákkal történő tapasztalatcserére.

A kurzus során nem csak elméleti, gyakorlati, hanem országismereti  tudással is gazdagodtam.

Felfedezhettem Lindau város történelmi belvárosát és környékét. Személyesen átélhettük a minden évben július 25-én  megünneplésre kerülő lindaui "Kinderfestival" felvonulását, s a továbbképzésen megismerhettük ennek az ünnepnek a többévszázados történetét.

Nagyon örülök, hogy részese lehettem iskolám Erasmus+ pályázatának és ezáltal sok élménnyel és tudással gazdagodhattam. Köszönet érte.

Horváthné Bakos Andrea

A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma német szakos tanára