Elemek megjelenítése címkék szerint: Rovinj

A 21. századi készségek fejlesztése PBL, MI és alkalmazások segítségével

A továbbképzés számomra szakmailag és emberileg is nagyon értékes élményt jelentett. A program középpontjában azok a készségek álltak, amelyekre a mai diákoknak egyre nagyobb szükségük van: a kritikai gondolkodás, a kreativitás, az együttműködés és a kommunikáció. A képzés arra is ráirányította a figyelmet, hogy a gyorsan változó világban az alkalmazkodóképesség és a folyamatos tanulás szerepe egyre fontosabbá válik.

Különösen hasznosnak találtam a projektalapú tanulás (PBL) módszerének részletes megismerését. Megerősített abban, hogy a tanulók sokkal motiváltabbak lehetnek, ha valódi, számukra is érdekes problémákon dolgozhatnak, együtt gondolkodhatnak, döntéseket hozhatnak, alkothatnak, majd bemutathatják saját munkájuk eredményét. A PBL nemcsak a tantárgyi tudás elmélyítését segíti, hanem egyszerre fejleszti a kreativitást, a problémamegoldást, az együttműködést és a kommunikációt is.

Nagyon sok gyakorlati ötlettel is gazdagodtam. A képzés során nemcsak elméleti ismereteket kaptunk, hanem saját projektet terveztünk, csoportban dolgoztunk, különböző digitális alkalmazásokat próbáltunk ki, valamint a mesterséges intelligencia – köztük a ChatGPT – oktatási felhasználási lehetőségeivel is megismerkedtünk. Fontosnak tartottam azt is, hogy szó esett az MI tudatos, kritikus és etikus használatáról.

Számomra külön értéket jelentett, hogy számos olyan digitális eszközt és alkalmazást ismerhettem meg, amelyeket a mindennapi pedagógiai munkában is jól lehet használni a tanulói motiváció, az együttműködés, a kreatív tartalomkészítés és a visszajelzés támogatására. A képzés célja kifejezetten az volt, hogy az új ismeretek ne csak elméletben maradjanak, hanem a résztvevők saját tanítási gyakorlatukba is be tudják építeni őket.

A hét során sokat tanultam, sok új ötletet kaptam, ugyanakkor nagyon jól is éreztem magam. Az interaktív, gyakorlatorientált feladatok, a közös gondolkodás és a tapasztalatcsere inspiráló légkört teremtettek. Jó volt megtapasztalni, hogy tanárként is lehet játékosan, kreatívan és örömmel tanulni.

A képzésről sok olyan ötlettel és módszerrel tértem haza, amelyeket szeretnék a saját pedagógiai munkámban is kipróbálni. A következő tanévtől tudatosabban szeretném alkalmazni a projektalapú tanulást, a digitális eszközöket és a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket, természetesen mindig az adott tanulócsoporthoz és tanítási helyzethez igazítva. Bízom benne, hogy mindez segít majd abban, hogy az óráim még változatosabbak, élményszerűbbek és a diákokat aktívabban bevonóak legyenek.

Jocó bácsi egyedi módszerei- a tanulás élménye

„A tanítás célja nem csupán az ismeretek átadása, hanem az, hogy képessé tegyük a tanulót a világ megértésére és saját lehetőségeinek felismerésére.”

2026. július 19. és 25. között Horvátországban, Rovinjban vettem részt az Erasmus+ program keretében megvalósuló, magyar nyelvű pedagógiai-módszertani továbbképzésen. A képzés kiválasztásában meghatározó szempont volt számomra Balatoni József személye és pedagógiai szemlélete, hiszen történelem szakos tanárként különösen fontosnak tartom az élményszerű, tanulóközpontú és a gyakorlati tapasztalatokra építő pedagógiai módszerek alkalmazását. A különböző iskolatípusokból, évfolyamokról és szakterületekről érkező pedagógusokból álló csoport rövid idő alatt kialakította azt a bizalmi és együttműködő légkört, amely a hatékony közös tanulás egyik legfontosabb feltétele volt.

A csoport az első napon közösen fogalmazta meg a képzéssel kapcsolatos elvárásait, céljait és vállalásait. Az együttműködésre nyitott, motivált és aktív résztvevőkkel intenzív kooperatív munkát valósítottunk meg. A közös feladatmegoldások, a tapasztalatcsere és a reflexiós gyakorlatok egyaránt hozzájárultak szakmai és személyes fejlődésünkhöz. A képzés egy héten keresztül nemcsak pedagógiai-módszertani ismereteink bővítését szolgálta, hanem a mentális jóllét, a közösségi kapcsolatok és az önreflexió fejlesztésére is lehetőséget biztosított. Különösen fontos tanulási eredményként értékelem, hogy a képzés során megtapasztalhattam a támogató szakmai közösség és az együttműködés motivációra gyakorolt pozitív hatását.

A képző által alkalmazott oktatási módszerek és a képzés élményalapú megközelítése kezdetben újszerű tapasztalatot jelentett számomra. A módszertani sokszínűség elsősorban a gyakorlatokon keresztül vált megtapasztalhatóvá. A képzés során rendszeresen alkalmaztunk kooperatív és tapasztalati tanulási elemeket, mozgásos feladatokat, csoportmunkát, szerepgyakorlatokat, valamint reflexiós technikákat. A feladatok során minden résztvevő aktív szerepet kapott, így a tanulási folyamat valóban közösségi és interaktív módon valósult meg. A sikeres feladatmegoldások közös megerősítést jelentettek, a nehézségek pedig lehetőséget adtak a hibákból való tanulásra és a konstruktív visszajelzés gyakorlására. A képzés egyik fontos módszertani tanulsága számomra az volt, hogy a pedagógiai folyamatban a résztvevők érzelmi állapotának tudatosítása és a rendszeres reflexió jelentősen hozzájárulhat a hatékonyabb tanuláshoz. A különböző szituációk és szerepek után végzett közös reflexió segített abban, hogy saját reakcióinkat, érzéseinket és viselkedésünket is tudatosabban értelmezzük.

Az elméleti tananyagok közül a négy szín modell, illetve a DISC személyiségtipológiai rendszer gyakorolta rám a legnagyobb hatást. A személyiségtípusok megismerése során folyamatosan kerestem a kapcsolódási pontokat saját tanítványaim, kollégáim, ismerőseim és családtagjaim személyiségjegyeivel. A piros, sárga, zöld és kék típusok, illetve azok különböző kombinációinak megismerése új szempontokat adott a tanulói viselkedés értelmezéséhez. A modell segítségével más megvilágításba kerültek olyan, a tanórai helyzetekben gyakran előforduló reakciók is, mint amikor egy tanítványom jelzi, hogy hamarosan kicsengetnek vagy lejárt a feladatra biztosított idő; felháborodik egy előre be nem jelentett dolgozat miatt; stresszt okoz számára, hogy hosszabb ideje jelentkezik, mégsem őt szólítom fel; vagy rendszeresen közbeszól társai mondandójába. A személyiségtipológia alkalmazása megerősített abban, hogy a tanulói viselkedés mögött meghúzódó motivációkat és szükségleteket érdemes tudatosabban vizsgálni. A megszerzett ismereteket a jövőben szeretném felhasználni pedagógiai kommunikációm differenciálásában, valamint a tanulók egyéni sajátosságaihoz jobban igazodó tanórai és osztályfőnöki helyzetek kialakításában.

A mobilitás során megismertem és magammal viszem a képző által ajánlott, a kamaszok világával foglalkozó könyvet is, amelynek olvasása már a képzés időszakában jelentős hatást gyakorolt rám. Osztályfőnökként és szaktanárként egyaránt hasznosítani tudom azokat a szemléletbeli és gyakorlati szempontokat, amelyeket a könyv közvetít. Különösen fontosnak tartom a kamaszok viselkedése mögött meghúzódó motivációk, érzelmi szükségletek és kommunikációs sajátosságok megértését. A képző a könyvben olyan zeneszámok meghallgatását is ajánlja, amelyeket a mai kamaszok gyakran hallgatnak. Ez megerősített abban, hogy a generációk közötti kommunikáció egyik fontos eleme a nyitottság, a másik fél érdeklődési körének megismerése és a közös kapcsolódási pontok keresése.

A Magyarország határain túlról érkező kollégákkal folytatott tapasztalatcsere során lehetőségünk nyílt saját pedagógiai gyakorlataink megosztására, valamint egymás jó gyakorlatainak megismerésére. A nemzetközi szakmai együttműködés során egyértelművé vált számomra, hogy a különböző oktatási rendszerekben dolgozó pedagógusok számos hasonló kihívással találkoznak. A kamaszkor sajátosságaiból fakadó problémák, a tanulói motiváció fenntartása, a digitális környezet hatásai, a generációs különbségek, valamint a szülőkkel és tanulókkal való hatékony kommunikáció több országban is közös pedagógiai kérdést jelentenek. A tapasztalatcsere során megismert jó gyakorlatok új ötleteket adtak saját pedagógiai munkám továbbfejlesztéséhez. A mobilitás egyik fontos eredményének tartom, hogy a megszerzett módszertani tapasztalatokat saját intézményi környezetemben is alkalmazni, illetve kollégáimmal megosztani tudom.

Ezúton is köszönöm a szervezők fáradhatatlan és magas színvonalú munkáját, valamint azt, hogy a szakmai képzések mellett olyan közösségi és kulturális programokat is biztosítottak, amelyek hozzájárultak a mobilitás komplex élményéhez. Az Erasmus+ programnak köszönhetően nemcsak új pedagógiai-módszertani ismeretekkel gazdagodtam, hanem lehetőségem nyílt szakmai kapcsolatok kialakítására, nemzetközi tapasztalatcserére, valamint saját pedagógiai gyakorlatom tudatosabb értékelésére és fejlesztésére is.

Köszönöm a gyömrői Weöres Sándor Általános Iskolának, hogy támogatta részvételemet ezen a képzésen, és lehetővé tette számomra, hogy az Erasmus+ mobilitás keretében egy szakmailag és személyesen is rendkívül értékes továbbképzésen vegyek részt. A mobilitás során megszerzett tudást és tapasztalatokat a továbbiakban saját tanórai és osztályfőnöki munkámban kívánom hasznosítani, valamint a megismert jó gyakorlatokat kollégáimmal is megosztani, ezáltal hozzájárulva az intézményi szintű szakmai tudásmegosztáshoz és a pedagógiai gyakorlat folyamatos fejlesztéséhez.

2026. július 19–25. között Rovinjban vettem részt a Szociális kompetencia című kurzuson. A képzésen összesen 16 fő vett részt, így egy jól működő, családias hangulatú csoport alakult ki. A hét során változatos témákkal foglalkoztunk, amelyek mind a magánéletben, mind pedig az iskolai munkám során hasznosítható ismereteket és tapasztalatokat nyújtottak.

A kurzus során a transznacionalitás követelménye is teljes mértékben megvalósult, hiszen lehetőségem nyílt más nemzetiségű kollégával együtt dolgozni. Az együttműködés során nagyon jól tudtunk közösen dolgozni, megosztottuk egymással tapasztalatainkat, véleményünket és szakmai tudásunkat. Különösen értékesnek tartottam, hogy megismerhettem más országok szokásait, kulturális sajátosságait és pedagógiai szemléletét. Az eltérő nézőpontok megismerése hozzájárult ahhoz, hogy saját pedagógiai gyakorlatomat is más szemszögből lássam, és új ötletekkel, módszerekkel gazdagodjak. A közös munka során megtapasztalhattam, hogy a különböző kulturális háttér ellenére a közös szakmai célok és az egymás iránti nyitottság hatékony együttműködést tesz lehetővé.

Mindegyik napon olyan tudással és tapasztalatokkal gazdagodtam, amelyeket a mindennapi munkám során is alkalmazni tudok. Különösen értékesnek tartom, hogy a kommunikáció, a konfliktuskezelés, az önismeret és a társas kapcsolatok témakörei szorosan kapcsolódnak az iskolai élethez. A kurzus megerősített abban, hogy a szakmai tudás mellett a megfelelő kommunikáció, az empátia, az önismeret és a társas kompetenciák fejlesztése is fontos része a pedagógiai munkának.

A Rovinjban eltöltött hét szakmailag, személyesen és kulturálisan is értékes tapasztalatot jelentett számomra. A más nemzetiségű kollégával való együttműködés, a különböző szokások és pedagógiai szemléletek megismerése tovább szélesítette a látókörömet, és megerősített abban, hogy a nemzetközi tapasztalatok fontos szerepet töltenek be a szakmai fejlődésben. A megszerzett tudást és tapasztalatokat a későbbiekben is szeretném beépíteni az iskolai gyakorlatomba.

Amikor elindultam Rovinjba a „Láthatatlan színház az osztályteremben – Drámamódszerek konfliktuskezelésre és empátiára” című továbbképzésre, elsősorban a pedagógiai munkában használható új módszereket szerettem volna megismerni. A hét végére azonban nemcsak módszerekkel, hanem új kérdésekkel és nézőpontokkal is gazdagodtam.

A képzés középpontjában Augusto Boal, az Elnyomottak Színházának megalkotója és dramatikus módszerei álltak. Nem hagyományos továbbképzésben volt részünk: játszottunk, improvizáltunk, konfliktusokat jelenítettünk meg, majd különböző megoldásokkal újra és újra kipróbáltuk őket. Ezáltal megtapasztaltuk, mennyire másképp látunk egy helyzetet kívülállóként, illetve akkor, amikor belépünk abba.

Különösen fontos élmény volt a Fórum Színház módszere, amelyben a néző aktív résztvevővé válik: beléphet a jelenetbe, átveheti valamelyik szereplő helyét, és megpróbálhatja megváltoztatni a történetet. Pedagógusként ez azért is fontos számomra, mert egy konfliktusnak ritkán van egyetlen jó megoldása. Egy másik mondat, nézőpont vagy apró változtatás egészen más irányba terelheti a helyzetet.

A „Láthatatlan Színház” pedig arra irányította rá a figyelmemet, hogyan reagálunk igazságtalan vagy bántó helyzetekre: megszólalunk, beavatkozunk, vagy inkább továbbmegyünk? Az iskolában is vannak ilyen „láthatatlan” konfliktusok: kirekesztés, gúnyos megjegyzések, háttérbe szorított tanulók vagy kimondatlan problémák. A drámapedagógia lehetőséget ad arra, hogy ezeket biztonságos környezetben hozzuk felszínre, és a tanulókat is bevonjuk a megoldások keresésébe.

A hét legfontosabb felismerése számomra az volt, hogy ezeknek a módszereknek az ereje nem pusztán a színházban rejlik, hanem abban, hogy cselekvésre késztetnek. Nem azt kérdezik, ki a hibás, hanem azt: „Mit tehetnénk másképpen?” Teret adnak a hibázásnak, az újrapróbálásnak és a másik nézőpontjának megértésének.

Rovinjból ezért nem csupán módszereket hoztam haza, hanem egy szemléletet is: érdemes megállni a konfliktusokban, más szemszögből ránézni a helyzetekre, és lehetőséget adni arra, hogy a megoldások közösen szülessenek meg. A tanítás ugyanis nem mindig akkor a leghatékonyabb, amikor mi beszélünk a legtöbbet. Néha elég egy jól megválasztott helyzet, egy szerepcsere vagy egy kérdés – és a tanulók elkezdenek gondolkodni, vitázni, érezni és cselekedni.

Talán ezért volt különleges számomra ez a hét: mert a „láthatatlan színház” segített észrevenni azt, amit a hétköznapokban hajlamosak vagyunk nem meglátni, és megmutatta, hogy egy-egy helyzetnek mindig lehet második felvonása.

A „Szociális készségek fejlesztése” című kurzus számomra rendkívül hasznos és tartalmas szakmai élményt jelentett. A hét során a kommunikáció, konfliktuskezelés, önismeret, empátia, érzelmek, társas kapcsolatok és tanulási technikák témaköreit ismerhettem meg, számos gyakorlati módszerrel kiegészítve. Különösen értékesnek tartottam, hogy az elsajátított technikákat minden nap lehetőségünk volt a gyakorlatban is kipróbálni, így azokat a pedagógiai munkám során a gyerekekkel is magabiztosan alkalmazhatom. A kurzus sok új ismerettel, hasznos módszerekkel és inspiráló tapasztalatokkal gazdagított, ezért összességében minden várakozásomat felülmúlta. Emberileg és pedagógusként is sokat fejlődtem, és nagyon elégedetten tekintek vissza erre a tartalmas hétre.

2026-ban a Számolás és olvasás a középpontban – Tanulási nehézségek prevenciója és fejlesztése kurzuson vettem részt (Rovinj 2026. július 12 - július 19)

A képzésen nyolc hallgató vett részt; voltak Budapestről, vidékről és határon túlról (Szlovákiából) érkező kollégák is.

A kurzusunk vezetője Verebélyi Gabriella egyetemi docens volt, aki hatalmas elméleti tudással és gyakorlati tapasztalattal rendelkezett a témában. A kurzus középpontjában a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek és tanulók eredményes, tudatos és személyre szabott pedagógiai támogatása állt. A program első fontos témaköre a különböző fogyatékossági típusok megismerése és a hozzájuk kapcsolódó pedagógiai sajátosságok áttekintése volt. Átbeszéltük a sajátos nevelési igény, valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség fogalmát, és az ezekhez kapcsolódó eltérő pedagógiai feladatokat, kihívásokat. Részletesen foglalkoztunk az olvasási-, írási-, számolási nehézségek felismerésének lehetőségeivel, valamint azokkal a módszertani megoldásokkal, fejlesztési eszközökkel, amelyek segítségével a pedagógusok hatékonyabban támogathatják az egyéni szükségleteket mutató gyermekeket.

A kurzus lehetőséget biztosított szakmai beszélgetésekre, ahol konkrét tapasztalatokat, bevált gyakorlati módszereket tudtunk egymással megosztani. Ez azért is volt különösen hasznos, mert a csoportban voltak tanárok, tanítók, fejlesztőpedagógusok és gyógypedagógusok is, ezáltal más-más szemszögből láthattuk a tanulási nehézséggel küzdő gyermekek megsegítésének eszközeit.

 A kurzuson visszatérő téma volt a pedagógusi attitűd, a szemléletváltás szükségessége, az új generációkhoz való alkalmazkodás, mely a gyorsan változó világunkban elengedhetetlen.

Gyógypedagógusként különösen hasznosnak bizonyult a képzés, mert mind az elméleti, mind a gyakorlati tudásomat sikerült bővítenem, a szerzett ismereteket be tudom építeni a mindennapi munkámba.

A kurzus megszervezése, lebonyolítása kiváló volt a személyi és a tárgyi körülményeket illetően is. A képzés helyszíne Rovinj központjában egy nagyon szép gimnáziumban volt; az épületben működött büfé, és minden emelten több ivóvizes ballon korlátlanul rendelkezésünkre állt. Reggelente közös reggeli tornán vehettünk részt az iskola kertjében, és lehetett jelentkezni délutáni sportos vagy kulturális programokra is. Utolsó előtti napon a szervezők egy esti bulival kedveskedtek nekünk, ahol lehetőség nyílt a különböző képzéseken résztvevőkkel is megismerkedni, együtt játszani. Utolsó napon megkaptuk a tanúsítványokat, majd következett az ebéddel, városlátogatással és fürdőzéssel egybekötött hajókirándulás, ami méltó lezárása volt hétnek.

Ez az egy hét rendkívül tartalmas és hasznos volt számomra, ezért ha tehetem, a jövőben is jelentkezem Erasmus képzésre, és a kollégáimat is erre fogom bíztatni. 

Kurzus címe: Level Up Your Lessons – Gamification and AI Tools to Boost Student Engagement
Helyszín: Rovinj, Horvátország
Időpont: 2026. július 12-18.
Szervező: Education Expert for you d.o.o.

Az Erasmus+ program keretében 2026. július 12. és 18. között lehetőségem nyílt részt venni a horvátországi Rovinjban megrendezett „Level Up Your Lessons – Gamification and AI Tools to Boost Student Engagement” című angol nyelvű kurzuson. A képzés középpontjában a gamifikációs módszerek és a mesterséges intelligencia oktatásban történő alkalmazása állt. A tanfolyamon különböző országokból (Szlovákia, Magyarország, Portugália, Szerbia) érkező pedagógusok vettek részt, ami kiváló lehetőséget biztosított a szakmai tapasztalatcserére, valamint a nemzetközi kapcsolatok építésére.

A képzés során átfogó képet kaptunk a gamifikáció és a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint gyakorlati tapasztalatokat szereztünk azok tanórai alkalmazásáról. A nemzetközi résztvevői csoportban végzett közös munka során lehetőség nyílt szakmai tapasztalatcserére, jó gyakorlatok megismerésére és új együttműködések kialakítására. Megismertük a játékosítás alapelveit, amelyek hozzájárulnak a tanulók motivációjának, és aktivitásának növeléséhez, valamint többek között kipróbáltuk a Blooket, Kahoot és Gimkit platformokat. Ezek segítségével interaktív feladatokat, digitális játékokat és szabadulószoba-jellegű tanulási tevékenységeket készítettünk. A kurzus fontos témája volt a differenciálás és az inkluzív oktatás támogatása digitális eszközökkel, valamint a tanulók eltérő szükségleteihez igazodó feladatok tervezése. Részletesen foglalkoztunk a mesterséges intelligencia oktatási lehetőségeivel is, különösen a ChatGPT, a Canva AI-funkciói és a Grammarly használatával. Megtanultuk, hogyan segíthetik ezek az eszközök a tanórák tervezését, a tananyagfejlesztést, a differenciált feladatkészítést, az értékelést és a visszajelzések megfogalmazását. Kiemelt figyelmet kapott az AI-eszközök tudatos és eredményes használatát. A képzés során foglalkoztunk a mesterséges intelligencia etikai vonatkozásaival is. A megszerzett ismereteket gyakorlati projektekben alkalmaztuk, amelyek során játékosított és AI-támogatott tanóraterveket készítettünk. A képzés végén minden résztvevő bemutatta saját eredményeit.

Az oktató, Hunter Niederhauser szakmai felkészültsége, nyitottsága és pozitív hozzáállása nagymértékben hozzájárult a kurzus sikeréhez. Bár a képzés tempója intenzív volt, a jól felépített programnak köszönhetően minden nap elegendő időt kaptunk az újonnan megismert alkalmazások és módszerek kipróbálására, saját feladatok és tananyagok készítésére. A gyakorlatorientált megközelítés segítette a tanultak azonnali elmélyítését és a későbbi tanórai alkalmazás megtervezését.

A szakmai programot gazdag kulturális és közösségi programok egészítették ki, amelyek tovább erősítették a résztvevők közötti kapcsolatokat és a nemzetközi együttműködés élményét. Az első napon közös vacsora teremtett lehetőséget az ismerkedésre és a kötetlen beszélgetésekre, míg a kurzust az utolsó napon egy közös hajókirándulás zárta. A szervezők a délutánokra fakultatív programokat is kínáltak, ugyanakkor elegendő szabadidőt biztosítottak arra is, hogy önállóan fedezzük fel Rovinj városát és a környék természeti, kulturális értékeit. A képzés intenzív szakmai tartalma mellett így lehetőség nyílt a kikapcsolódásra, feltöltődésre és a horvát kultúra megismerésére is.

A képzés során szerzett ismereteket a saját pedagógiai gyakorlatomban is szeretném hasznosítani. A Blooket, Gimkit és Skrilbbl.io alkalmazásokat tervezem rendszeresen beépíteni a tanóráimba, hogy növeljem a tanulók motivációját és aktivitását. A mesterséges intelligencia eszközeit, pl. Quizalize, Chalkie felhasználom tananyagok készítésére, differenciált feladatok összeállítására és kreatív ötletek generálására. Különösen fontosnak tartom, hogy diákjaim megtanulják az AI tudatos, etikus és kritikus használatát, melyhez egy nagyon jó alapként szolgál a kurzuson bemutatott aiforeducation.io weboldal.

A mobilitás nemcsak szakmai fejlődésemet segítette, hanem hozzájárult idegen nyelvi kompetenciáim erősítéséhez, digitális készségeim fejlesztéséhez és nemzetközi kapcsolataim bővítéséhez is. A megszerzett tapasztalatokat bemutatóórák, szakmai beszélgetések és jó gyakorlatok megosztása révén kívánom továbbadni kollégáim számára, ezzel is támogatva intézményünk digitális innovációját és nemzetközi nyitottságát.

Összességében a képzés rendkívül hasznos és inspiráló szakmai élményt jelentett számomra. Hálás vagyok az Erasmus+ programnak és az intézményemnek, hogy lehetőséget biztosított a részvételre, valamint a szervezőknek és az oktatónak a támogató, motiváló tanulási környezet megteremtéséért. A megszerzett tudást és tapasztalatokat igyekszem a lehető legszélesebb körben hasznosítani és továbbadni kollégáim, valamint tanítványaim javára.

2026. július 19. és 25. között Rovinjban részt vettem az Erasmus+ mobilitás keretében a „Kulcs az emberekhez – a hatékony együttműködés titka” című képzésen, mely nagyban hozzájárult vezetői kompetenciáim fejlesztéséhez. Sokat fejlődtem a hatékony kommunikáció terén, melyet hasznosítani tudok intézményemben a diákokkal, a kollégákkal, a szülőkkel való együttműködésben.

A délelőtti foglalkozásokat Babos Éva vezette.  Számomra a Thomas DISC személyiségelemzés volt a legérdekesebb. A képzésen szerzett ismereteket a jövőben jól tudom majd hasznosítani a mindennapi pedagógiai munkámban.

Ez a hét nem csak új ismeretekkel, értékes tapasztalatokkal gazdagított, hanem megerősítette bennem azt, hogy mennyire fontos az egymásra figyelés, a nyitottság, a hiteles kommunikáció és az önmagunk folyamatos fejlesztésére való törekvés. Örülök, hogy részt vehettem ezen a képzésen, amelyből szakmailag és emberileg is sokat kaptam.

A mindfulness szerepe a stresszkezelésben és a pedagógiai munkában

Napjainkban egyre többször találkozunk a stressz, a kiégés, a mentális egészség vagy éppen a tudatos jelenlét fogalmával. Ennek egyik oka, hogy a modern életmód egyre nagyobb terhet ró az emberekre. A folyamatos rohanás, a megfelelési kényszer, az állandó információáradat és a mindennapi problémák sokszor olyan mértékű feszültséget okoznak, amely hosszú távon nemcsak a testi egészségre, hanem a lelki egyensúlyra is hatással van. Pedagógusként ez különösen fontos kérdés, hiszen a tanárok és a gyermekek is naponta kerülnek olyan helyzetekbe, amelyek fokozott érzelmi és mentális megterhelést jelentenek. Ezért tartom rendkívül hasznosnak, hogy megismerkedhettem a mindfulness szemléletével és azokkal a módszerekkel, amelyek nemcsak a saját stresszkezelésemet segíthetik, hanem a pedagógiai munkámat is gazdagíthatják.

A képzés első napján a stressz fogalmával, kialakulásával és működésével foglalkoztunk. Bár a stresszről mindenki hallott már, számomra mégis érdekes volt felismerni, hogy önmagában nem tekinthető negatív jelenségnek. Bizonyos helyzetekben éppen a stressz segít mozgósítani az energiáinkat, gyors döntéseket hozni vagy hatékonyabban teljesíteni. A probléma akkor kezdődik, amikor a szervezet hosszú időn keresztül nem tud kilépni ebből a fokozott készenléti állapotból. Ilyenkor fokozatosan megjelenhet a fáradtság, a kimerültség, a koncentráció romlása, valamint különböző testi tünetek is.

A képzés során megismertük a stresszciklus működését. Sok esetben nem maga a problémás helyzet okozza a legnagyobb nehézséget, hanem az, hogy a kialakult feszültséget nem tudjuk megfelelően levezetni. Gyakran egyik feladatból a másikba rohanunk, anélkül, hogy időt adnánk magunknak a megnyugvásra. Ez hosszú távon állandó készenléti állapotot eredményezhet, amely elősegítheti a kiégés kialakulását is. A pedagóguspályán ez különösen veszélyes, hiszen a tanári munka folyamatos figyelmet, türelmet és érzelmi jelenlétet kíván.

Nagyon hasznosnak találtam a különböző feszültségoldó technikák megismerését is. Korábban úgy gondoltam, hogy a relaxáció hosszú időt vesz igénybe, ezért a zsúfolt hétköznapokban nehezen megvalósítható. A képzés azonban rávilágított arra, hogy már néhány perc tudatos légzés vagy egy rövid izomlazító gyakorlat is képes csökkenteni a szervezet feszültségi szintjét. Ezeket a módszereket nemcsak otthon, hanem akár egy tanóra előtt vagy két óra között is lehet alkalmazni. Már az is sokat jelenthet, ha néhány mély lélegzetvétellel tudatosan megállunk egy pillanatra.

A második napon a mindfulness fogalmával és alapelveivel ismerkedtünk meg. Kezdetben azt gondoltam, hogy ez valamilyen meditációs technika, amelyet csak hosszú gyakorlással lehet elsajátítani. A képzés során azonban világossá vált számomra, hogy a mindfulness sokkal inkább egy szemléletmód. Arról szól, hogy képesek legyünk teljes figyelmünkkel jelen lenni abban, amit éppen végzünk, anélkül hogy folyton a múlt eseményein rágódnánk vagy a jövő miatt aggódnánk.

Különösen érdekes volt felismerni, hogy mennyi időt töltünk úgynevezett robotpilóta üzemmódban. Sok mindennapi tevékenységet automatikusan végzünk, miközben a gondolataink teljesen máshol járnak. Ez gyakran oda vezet, hogy észre sem vesszük a jelen pillanat apró örömeit, vagy éppen saját testi jelzéseinket sem érzékeljük időben. A mindfulness gyakorlatai éppen ezt a tudatosságot fejlesztik. Segítenek abban, hogy jobban figyeljünk önmagunkra, a környezetünkre és a másik emberre.

Nagy hatással volt rám az agy kézmodelljének bemutatása is. Ez az egyszerű szemléltetés segített megérteni, hogyan működik az emberi agy erős érzelmi állapotban. Sokszor előfordul, hogy egy konfliktushelyzetben vagy váratlan esemény hatására hirtelen reagálunk, később pedig megbánjuk a viselkedésünket. A modell megmutatta, hogy ilyenkor az érzelmi működés átmenetileg háttérbe szoríthatja a tudatos gondolkodást. Már önmagában ennek felismerése is segíthet abban, hogy türelmesebbek legyünk saját magunkkal és másokkal szemben.

A képzés harmadik napján szó esett a mindfulnesssel kapcsolatos tévhitekről is. Korábban én is úgy gondoltam, hogy a tudatos jelenlét elsősorban a teljes ellazulást jelenti. Valójában azonban nem az a cél, hogy mindig nyugodtak vagy boldogok legyünk. Sokkal inkább az, hogy elfogadjuk azt, amit éppen érzünk, és megtanuljunk együtt lenni a kellemes és kellemetlen érzéseinkkel egyaránt. Ez elsőre egyszerűnek tűnik, de a gyakorlatban komoly önismeretet igényel.

A formális mindfulness-gyakorlatok során lehetőségünk volt saját élményeken keresztül megtapasztalni ezt az állapotot. A testérzetek megfigyelése, a légzés tudatos követése vagy a földelő gyakorlatok segítettek abban, hogy néhány percre valóban kizárjam a külső ingereket és csak arra figyeljek, ami bennem történik. Meglepő volt számomra, hogy mennyi apró testi érzetet nem veszünk észre a mindennapok során. Ezek a gyakorlatok arra is ráébresztettek, hogy a testünk gyakran hamarabb jelzi a feszültséget, mint ahogy azt tudatosan felismernénk.

A negyedik nap a gondolatokról szólt. Ez volt számomra talán az egyik legérdekesebb témakör. Sokszor hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy minden gondolatunk megfelel a valóságnak, pedig ezek gyakran csak feltételezések vagy automatikus értelmezések. A képzés során megtanultuk elkülöníteni a tényeket a saját értelmezéseinktől. Ez különösen fontos konfliktushelyzetekben, amikor könnyen félreérthetjük mások viselkedését vagy szándékait.

Az ötödik nap az érzelmek felismeréséről és kezeléséről szólt. Gyakran előfordul, hogy csak annyit mondunk: jól vagy rosszul érezzük magunkat. A képzés során azonban sokkal árnyaltabban kezdtünk gondolkodni az érzelmekről. Megtanultuk, hogy minél pontosabban tudjuk megnevezni az érzéseinket, annál könnyebb megérteni azok okát és megfelelően reagálni rájuk. Ez a felismerés számomra különösen fontos volt, hiszen a gyermekek is gyakran azért viselkednek nehezen kezelhető módon, mert még nem tudják megfogalmazni, mi zajlik bennük.

A képzés utolsó napján lehetőségünk volt átismételni és összefoglalni a tanultakat. Számomra ekkor vált igazán világossá, hogy a mindfulness nem néhány különálló gyakorlatból áll, hanem egy olyan szemléletből, amely fokozatosan beépülhet a mindennapokba. Nem szükséges minden nap hosszú meditációkat végezni ahhoz, hogy pozitív változásokat tapasztaljunk. Már az is sokat jelenthet, ha naponta néhány percet tudatosan saját magunkra fordítunk, figyelünk a légzésünkre, a testünk jelzéseire vagy egyszerűen csak megállunk egy pillanatra.

Úgy gondolom, hogy a képzés során szerzett ismeretek hosszú távon is hasznosak lesznek számomra. Nemcsak pedagógusként, hanem magánemberként is szeretném tudatosabban kezelni a stresszes helyzeteket, nagyobb figyelmet fordítani saját mentális egészségemre és olyan nyugodt, elfogadó légkört kialakítani, amelyből a környezetem is profitálhat. A tanult módszereket szeretném fokozatosan beépíteni a tanórákba is, hiszen meggyőződésem, hogy néhány perces tudatos jelenlét gyakorlása is sokat segíthet a tanulók figyelmének, érzelmi biztonságának és koncentrációjának fejlesztésében.

Összességében ez a képzés nemcsak új ismereteket adott, hanem szemléletváltást is elindított bennem. Megerősített abban, hogy a pedagógusi munka egyik legfontosabb alapja a saját lelki egyensúly megőrzése. Ha egy pedagógus képes nyugodtan, tudatosan és elfogadóan jelen lenni, azt a gyermekek is megérzik, és ez hosszú távon pozitív hatással lehet az egész tanulási folyamatra. Úgy érzem, hogy a megszerzett tudás nemcsak a szakmai fejlődésemet szolgálja, hanem a mindennapi életem minőségét is javítani fogja.